Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

Közigazgatási Döntvénytár. 31 az emiitett gyakorlatok alkalmával okozott károk felvételekor felmerült költségekről szóló 2 utiszámláját pedig azzal küldöm vissza a törvényhatóságnak, hogy ezen, a szabályokban gyökeredző bizottság eljárása folytán felmerült költségek, a beszállásolási törvények végrehajtási utasításához tartozó «AIlalános határozványok» 3. aj pontja értelmében azon közigazgatási ágazat javadalmazásából fedezendők, melyhez az eljáró közegek tartoznak, tehát amennyiben az illető főszolgabíró az ily költségekre is szánt átalánynyal nem rendelkeznék, a vármegye javadalmazásából. 24. Arankás lóhere (vagy luczerna) magvak áruba bocsátása az 1895 : XLVI. tcz. 3. §. c) pontja alapján büntetendő. (A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1909 november 14. 95,333/909. VII/3. sz. a. kelt Ítélete.) A közigazgatási bizottságnak. A bizottságnak azt a másodfokú ítéletét, melylyel az elsőfokú ítéletét helybenhagyva, S. S. b—i lakost arankás lóheremag forgalombahozatala által elkövetett kihágásért az 1895: XLVI. tcz. 3. §. a) pontja alapján két napi elzárás helyett a Kbtk. 21. §-a alkalmazásával 40 K pénzbüntetésre és további 40 K mellékbüntetésre ítélte, mely behajthatatlanság esetén szintén 2 napi elzárással lesz helyettesítendő, marasztalt félnek felebbezése folytán felülbirálat alá vettem s ennek eredményéhez képest következőleg ítéltem : Az Ítélet egyéb részeinek érintetlen hagyása mellett minősítő részében megváltoztatom és panaszlottat az 1895: XLVI. tcz. 3. §. c) pontja alapján marasztalom, mert a 38,286/96. számú végrehajtási rendelet 5. §. cl) pontja értelmében a törvény hatálya alá tartozó termények és termékek forgalomba hozatala a törvény 3. §. c) pontja alapján büntetendő akkor, ha azok — bár nem szándékos bekeverés, vagy összeöntés folytán — a mezőgazdaságra káros anyagokat (pl. aranka-mag) tartalmaznak, azaz ha a forgalomba hozó vetőmagvakat árusit anélkül, hogy azokból a bent levő káros anyagokat kiválasztotta volna.* * Az Ítéletben idézett határozmányokból világosan kitűnik, hogy a törvényben szereplő ((hamisítása nem szűk értelemben, mint pl. csak «utánzás,» hanem tág értelemben, mint «belekeverés,» «összevegyités» is «értelmezendő» (V. R .5. §). A «tej» hamisítása vizzel, vagy a cvaj» hamisítása margarinnal szintén ilyen ((bekeverés)) vagy «bevegyilés.» A vetőmagvakat is lehet tehát így hamisítani, hogy közéjük idegen, értéktelen vagy káros anyag beKevertetik, beöntetik. Ilyen eset az, mikor az eladó a vetőmagvak közé gyommagvakat, roslaaljat stb. önt, s ezen értéktelen, (sőt káros) anyagokat jó magvak gyanánt eladja.