Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

Közigazgatási Döntvénytár. 5 42 K, összesen 25 K 62 fillér. Mindezeknél fogva a panasznak részben helyet adni és a fenti módon határozni kellett. 4. Az illetéki díjjegyzék 57. tételének a katonatisztek házassági biztosítékaira vonatkozó rendelkezései a polgári alkalmazottak házassági biztosítékaira is alkalmazandók. (Közigazgatási biróság 1908 decz. 9. 4 4,704/908. P. sz.) A m. kir. közigazgatási biróság következőleg itélt: A panasznak helyt ad s a panaszolt illetéket 24 K-ra leszállítja. Indokok: A biztosítéki okirat tartalma szerint V. J. nem a 40,000 K házassági óvadék tulajdonjogát ruházta át leányára, hanem annak 400 K-t kitévő kamatait biztosította férje B. Á. nyugdíjjogosultságának eléréséig, mely a magyar királyi állami vasgyárak központi igazgatóságának 4 0,900/Á. 4/908. sz. hivatalos kiadványa szerint 1911 május 1-én következik be. Ebből nyilvánvaló, hogy itt visszteher nélküli átruházás, tehát ajándékozás esete forog fenn és hogy az ajándékozás tárgya évenként 400 K, tehát 3 évre 1200 K. Az illetéki díjjegyzék 57. tétel «Katonatisztek» bekezdésének világos tartalma szerin: ily esetben következő ajándékozási, illetve bejegyzési illeték jár t 1200 K-tól 17IO% ____.„ 15 K 60 f. 1200 « 7/io% 8 g 40 « összesen „ „ 24 K — f. Igaz, hogy ez a rendelkezés a katonatiszti házasságokra vonatkozik, de önérthetőleg a polgári alkalmazottak házasságkötései esetében is alkalmazandó akkor, mikor teljesen analóg jogesetek forognak fenn. Mely indokokból az itélet rendelkező része értelmében kellett határozatot hozni. 5. A közigazgatási biróság 25. sz. döntvénye, mely szerint az a befizetett illeték, amely nem a közigazgatási biróság által lett megállapítva, tartozatlan fizetés esetében a befizetéstől számítandó 3 éven belül visszakövetelhető, az illetékegyenértékre is alkalmazandó.