Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

Közigazgatási Döntvénytár. 197 költségek megfizetésében, az a kérdés, hogy melyik peres fél tartozik a perköltségeket viselni, illetőleg, hogy melyikük köteles az ítéleti illetéket megfizetni, attól függ, hogy az elsőrendű alperes a másodbiróság jogerős ítéletével neki megítélt pótesküt letette-e vagy sem? Minthogy pedig panaszosok önmaguk is beismerik, hogy annak folytán, mert felperessel a harmadbirósági jogerős Ítélet leérkezte után bíróságon kívül kiegyeztek, de a bírósági periratokból is megállapítható, hogy az elsőbiróság által 1907. évi október hó 25-ére kitűzött eskütételi határidő előtt, vagyis 1 907. évi október hó 18-án benyújtott 24,046. számú közös kérvényben peres felek az eskü letételére kitűzött határnap megszüntetését és az ügynek irattárba tételét kérték, illetékfizetési kötelezettség szempontjából a perköltségekben marasztalt, tehát az illeték fizetésére kötelezhető félnek panaszosok tekintendők, mint akik az 4868. évi LIV. lörvényczikk 239. §-ában megszabott határidőben az eskü tételére nem jelentkeztek, miért is a panasz tárgyává tett illeték panaszosoktól törvényesen követeltetett. 158. A szabadkőműves-páholyok ingó vagyona az illetékegyenérték alól az 1881 : XXVI. tcz. 24-. §. e) pontja (az illetékdijjegyzék 95. tétele D. I. jegyzet 5. pontja) alapján nem mentesíthető. (Közigazgatási biróság 9602/909. P. sz. a.) 159. Az a költségvetés, amelyet az iparos vagy kereskedő valamely hivatal berendezési tárgyainak elkészítésére vagy szállítására vonatkozólag, hivatalos felszólítás folytán akkor, amidőn a berendezés beszerzését az illetékes hatóság még el nem határozta, nem ajánlatkép, hanem csak a felmerülhető költségek felőli előleges tájékoztatás czéljából nyújt be: illeték alá nem tartozik. (Közigazgatási biróság 1252/909. P. sz. a.)