Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

Közigazgatási Döntvénytár. 195 rendeli, ahol a választást a községi választó közönség teljesiti, a képviselőtestület által teljesített választásoknál azonban ez a választási eljárásnak nem szükségszerű törvényes kelléke. V. J. T. P. I. és társai L. A.-nak, mint H. D J. és D. S. meghatalmazottjának K. .I.-ra adolt szavazata érvényességét kifogásolják. A nevezettek a községi legtöbb adót fizetők 1909. évi névjegyzékébe eredetileg mint jogi személyek együtt egy sorszám alatt voltak felvéve. A jelen választásnál a szavazás ennek a névjegyzéknek alapján történt s D. J. és D. S. egy közös meghatalmazottjuk által egy szavazatjogot gyakorolhattak. Az iratok mellett levő L. A. megbízott nevére szóló meghatalmazványt azonban nem ők saját személyükben, hanem a n—i gazdaságuk valamely alkalmazottja állította ki a választást megelőző napon. Mivel pedig a gazdasági alkalmazottak hatásköre rendszerint csak a gazdasági ügyekre terjed ki ezen állásukból kifolyólag a tulajdonos politikai jogait nem gyakorolhatják s mivel az sincsen igazolva, hogy D. J. és D. S. a gazdasági hivatalt virilis meghatalmazott nevezésére különösen felhatalmazták. L. A.-nak ezen szabálytalan megbizás alapján K. J.-ra adott szavazata érvénytelenségét meg kellelt állapítani. Mindezek eredményeképen tehát megállapítandó, hogy ugy K. E, mint K. J. egy-egy érvénytelen szavazat leszámításával egyenként 13 érvényes szavazatot nyertek s miután ekképen a szavazatok aránya változást nem szenvedett, a sorshúzás utján K. E. javára eldöntött választási eredményt kellett érvényre emelni. 156. Midőn két alperes ellen kihocsájtolt sommás váltó-végzés ellen az egyik alperes kifogásokat érvényesített, de a másik nem és igy ezzel az alperessel szemben a sommás váltó-végzés jogerőre emelkedett: a sommás végzés után készpénzben fizetendő illeték a bélyeg- és illetékszabályok 95. §-a 6. pontjának második bekezdése alapján a felperestől jogosan követelhető, ha azt a sommás végzéssel jogerősen marasztalt alperestől behajtani nem lehet, és ha a felperes nem igazolja, hoyy ettől az alperesíz*