Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

Közigazgatási Döntvénytár. 167 törvényszerű értékéből a telekre eső hányad után illetékegyenértékkel terheltessék. A telek- és építési költség egyesülése folytán ugyanis természetben oszthatatlan uj vagyontárgy (házas telek) keletkezett, melynek törvényszerű értékétől (1887: XLV. tcz. 5. §.) volna az illetékegyenérték fizetendő. A házastelekből származó jövedelem azonban két vagyonjogi elemnek a hozadéka, melyek közül a felmerült jogeset alapján feltett kérdésre nézve felsorolt indokoknál fogva az egyik (a telek) illetékegyenérték alá esik, a másik (a ház) pedig nem tárgya az illetékegyenértéknek. Az illetékegyenérték kiszabhatása czéljából szükséges tehát, hogy a házas teleknek az 1887: XLV. tcz. 5. §-a értelmében megállapított értéke a telek és a ház között felosztassék. A felosztás módja iránt tételes jogszabály nem intézkedvén, ezt a módot az osztó igazság elvei szerint kell megállapítani. Ebből a czélból meg kell határozni — és pedig más elfogadható bizonyíték hiányában esetleg becslés utján — hogy az uj vagyontárgy létrehozásakor mennyi volt a telek értéke és mennyi a vállalkozó által a ház építésébe befektetett tőke s ahány százalékát teszi a telek értéke a két befektetési tőke együttes összegének, annyi százalék esik a telekre. Ezekből az okokból a felvetett kérdésben a rendelkező rész értelmében kellett dönteni. Kelt Budapesten, a m. kir. közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának 1910. évi április hó 23. napján tartott üléséből. Hitelesíttetett a m. kir. közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának 1910. évi május hó 7. napján tartott ülésében. 136. Ha a községi bíráskodás utján elbírált peres ügy a járásbíróság elé vitetik, a járásbíróság ítélete után az 189 A: XXVI. tcz. 9. § a szerinti ítéleti bélyegilleték nem követelhető. (Közigazgatási bíróság 1909 nov. 18. 14,450/1909. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság következőleg itélt: A panasznak helyet adva, a panaszos terhére fenntartott illeték törlését elrendeli. Indokok: Az 1894: XXVI. tcz. 29. §-a községi bíráskodás