Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

Közigazgatási Döntvénytár. 165 135 A m. kir. közigazgatási bi?'öság pénzügyi osztályának 3*2. sz. döntvénye. Ha valamely illetékegyenérték alá tartozó jogi személy a tulajdonát tevő telket házépítés czéljából vállalkozónak akképp engedi át, hogy az építendő házat bizonyos meghatározott idő leteltéig a vállalkozó birja és használja s a telektulajdonos jogi személy csak a kikötött idő leteltével veszi azt birtokába és használatába, ez a jogi személy a kikötött idő leteltéig tarto­zik-e illetékegyenértéket fizetni ? Határozat. Ha valamely illetékegyenérték alá tartozó jogi személy a tulajdonát tevő telket házépítés czéljá­ból vállalkozónak akképp engedi át, hogy az épí­tendő házat bizonyos meghatározott idő leteltéig a vállalkozó birja és használja s a telektulajdonos jogi személy csak a kikötött idő leteltével veszi azt birtokába és használatába, ez a jogi személy a ki­kötött idő leteltéig illetékegyenértéket fizetni köte­les, azonban az 1887: XLV. tcz. 5. §-a szerint meg­határozott értékalapnak csak annyi százaléka után, amennyi a telek értékének és a vállalkozó részé" ről befektetett építési tőkének együttes összegéből a telekre esik. indokok: Az 1850. évi és 1862. évi díjszabások 108/106. és az 1868. évi illetékszabás 95. tételének D) pontja szerint az illetékegyenérték kiszabásánál az évi átlagos jövedelem húsz­szorosa volt az illetékköteles érték (mely azonban az adó alap­ján kiszámított minimális értéknél kevesebb nem lehetett) s ez érték megállapításának czéljára az illetékegyenérték-köteles személy évtizedenként tartozott a megelőző tiz évi jövedelmet bevallani. Az idézett törvényes szabályok egybevetéséből az is ki­tűnik, hogy az illetékegyenérték alá tartozó jogi személy csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom