Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

Közigazgatási Döntvénytár. 157 (A m. kir. belügyminiszter 1909. évi 4165. sz. határozata.) N. vármegye közönségének ifj. H. János gyógyszerész ellen orvosi vényeknek tultaxálása miatt folyamatba tett kihágási ügy vádlott felebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú ítélet hozatott: A vármegye alispánja által 1909. évi 9803. kih. szám alatt a járás főszolgabirája elsőfokú ítéletének helybenhagyásával hozott másodfokú büntető ítélet felebbezett részében helybenhagyatik oly kiigazítással azonban, hogy feljelentés alapjául szolgáló vényeknek megfelelő árszabályzása után a tulszámitásnak a csatolt kimutatásban részletezett összege 82 K 85 fillérben állapittatik meg. E tulszámitás eredete, hogy a gyógyszerek kiszolgáltatásához szükséges edényzet ára, a gyógyszerész által fölszámított kettős fehér üveg, aranyos portolóda és nikkelfedős porczellántégely helyett az úgynevezett polgári expeditióban szokásos egyszerű fehér üveg, portárcza és üvegtéeely áraira szállíttatott le arra való tekintettel, hogy diszes kiszolgáltatás — gazdasági cselédekről, béresekről lévén szó, — fölösleges és jogosulatlan. A pecsételés dija szintén törültetett, mivel a pecsételés fölszámitásának csak méregtartalmu gyógyszerek kiszolgáltatása vagy az orvos határozott előírása esetében van helye. Az 1907. évi XLV- tcz. életbelépésének időpontjától •— 1907. évi november 1-től — kiszolgáltatott vények pedig, ezen törvény 25. §. 5. pontja értelmében a 117.000/906. B. M. sz. rendelet 10. pontjában előirt módon árszabványoztattak. A panaszlott gyógyszerész a tultaxálással elkövetett kihágás vádja ellen felebbezésében azzal védekezik, hogy a vád alapját képező vények elkészítése és árszabványozása idejében gyógyszertárnál Cs. Mihály oki. gyógyszerész volt a kezelője, ki mint ilyen az 1876. évi XIV. tcz. 125. §-a értelmében működéséért s így a vények árszabványozásáért is elsősorban saját maga felelős. Ámde az a körülmény, hogy az idézett törvény az okleveles gyógyszerészt a maga működéséért elsősorban felelőssé teszi, a gyógyszertár tulajdonosát a kezelője munkájáért való felelősség alól teljesen nem mentesiti, s ha — mint a jelen esetben — a vényeket árszabványozó és időközben ismeretlen helyre távozott gyógyszerész felelősségre nem vonható, annak működéséért a gyógyszertár tulajdonosa felelősséggel tartozik annál is inkább, mivel a nevezett Cs. Mihálynak ifj. H. gyógyszertárában kezelőképen történt alkalmazása beigazolást nem nyert és mert a vényekre jegyzett árszabás mellől — a 117,000/906. B. M. számú rendelet 5. pontjában foglaltak ellenére — az árszabványozó gyógyszerész neve hiányzik.