Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

Közigazgatási Döntvénytár. tcz. 124. §-ára alapított, valamint az eljárási költségek megállapítására vonatkozó része indokainál fogva helybenhagyatik azzal, hogy a büntetés az 1901 : XX. tcz. 23. §-ában megjelölt czélokra "fordítandó. R. István az 1888 : VII. tcz. 154. §-ának g) pontja alapján alsófokulag terhére rótt kihágás vádja és jogkövetkezményei alól fel volt mentendő, mert nevezett a tárgyalás folyamán két tanúnak eskü alatt tett vallomásával igazolta, hogy az elhullás bejelentésével a gyepmestert bizta meg, akivel egyúttal a sertéshullát a dögtérre is vitette s hogy M. Dániel gyepmester arról biztosította R. Károlyt, hogy az elhullást a községi elöljáróságnál bejelentette. S bár a tárgyalás folyamán kihallgatott D. László községi biró azt vallotta, hogy az elhullást sem az állattulajdonos, sem a gyepmester nem jelentette be, mind annak daczára R. Károly az 1888 : VII. tcz. 8. §-ába ütköző és a 154. §. g) pontja szerint minősülő kihágás vádja és annak következményei alól annál inkább is fel kellett menteni, mert a bejelentési az állatbirtokos megbizott utján is teljesítheti s mert abban az esetben, ha a megbizott ebbeli feladatában kellően el nem jár, maga az állatbirtokos csakis akkor vonható felelősségre, ha őt godatlanság terheli. Már pedig azzal, hogy R. Károly, M. Dániel gyepmestert a bejelentés megtörténtéről utólag megkérdezte, igazolva van, hogy az elhullásnak megbizott utján történő bejelentése körül a köteles gondosságot betartotta. 126. Alispán általános érvényű állategészségügyi rendeletek kibocsátására nem jogosult és igy azok megszegése büntetőjogi következményekkel nem járhat. (A m. kir. belügyminiszter 1909. évi 4143. számú határozata). N. vármegye közönségének. Z. L, S. K., S. J. ellen állatoknak fertőzött helyről marhalevél és vizsgálat nélkül való elhajtása, I. Gy. és társai ellen ragadós állatbetegség elhurczolásának meggátlása czéljából kiadott korlátozás megszegése miatt, végül I. Gy. ellen veszélyes állatmegbetegedés bejeíentésének elmulasztása miatt folyamatba tett kihágási ügy I. Gy. és társai felebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú határozat hozatott: A vármegye alispánja által 1907. évi 9972. szám alatt a járás főszolgabirája elsőfokú ítéletének helybenhagyásával hozott másodfokú büntető Ítélet I—III. r. vádlottakra vonatkozó, nem felebbezett részében a földmivelésügyi miniszter ur nevében érintetlenül hagyatik, ellenben az 1888: VII. tcz.