Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

Közigazgatási Döntvénytár. 113 és leánya kijelentették, hogy a terhellek megbüntetését nem kívánják, B. I. pedig kijelentette, hogy sérülése egy hét alatt gyógyult és nem kívánja a terhelt Sz. M. megbüntetését. Ugyancsak a főtárgyaláson a védő kérte a főszolgabíró iratainak beszerzését. A kir. törvényszék az iratokat beszerezte, azután a főtárgyalás folytatását felfüggesztette, a súlyos testi sértés és becsületsértés vétsége miatt folytatott eljárást a BP. 323. §-a alapján megszüntette és az iratokat a kir. ügyészséghez áttette, mert a kir. ügyész ezt a főszolgabírói Ítéletnek perújítás utján leendő hatályon kívül helyeztetése végett kérte. A szekszárdi kir. ügyészség 1909. évi 3124. sz. a. az iratokat azzal az inditványnyal tette át a kir. törvényszékhez, hogy azokat a hatásköri bírósághoz terjessze föl, mert a főszolgabíró által hatóság elleni kihágásnak minősített cselekmény — sértett félnek a főtárgyaláson tett vallomása szerint — a hatóság elleni erőszak bűntettének a tényálladékát állapítja meg és így a főszolgabíró az ügyre nézve hatáskörrel nem bírt és mert az ügyre hatáskörét a kir. törvényszék is megállapította, az 1907: LXI. tcz. 7 §-ának 2. pontjában körülirt eset forog fenn. A szekszárdi kir. törvényszék ez okból az iratokat a hatásköri bírósághoz fölterjesztelte. Minthogy a községi rendőr tettleges bántalmazása által elkövetett büntetendő cselekmény tárgyában a közigazgatási hatóság érdemi határozatot hozott s ugyanarra a cselekményre nézve a rendes bíróság a hatáskörét megállapította azzal, hogy az ügyben főtárgyalást rendelt el, a hatásköri összeütközésnek az 1907. évi LXI. tcz. 7. §-ának o. pontjában meghatározott esete fennforog. Ezt az összeütközést a rendelkező rész szerint kell eldönteni azért, mert a vád alapjául szolgáló az a tett, hogy vádlottak a községi rendőrt szolgálata teljesítése közben tettlegesen bántalmazták, a Btk. 165. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak bűntettének ismérveit tünteti fel, ez pedig az 1897. évi XXXIV. tcz. 17. §-ának 1. pontja szerint a rendes bíróság hatásköréhez tartozik. 91. Ipartestületi jegyző, amennyiben önálló iparüzletet folytat, nem tekinthető biztosítási kötelezettség alá eső alkalmazottnak. Az ilyen egyén a kerületi pénztárnak munkaadó tagja s a választásoknál is a munkaadók csoportjában foglal helyet. Közigazgatási Döntvénytár. IV. 8