Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

Közigazgatási Döntvénytár. 109 áttett részét megvizsgálván, határozatával hatáskörét ezen ügyben szintén nem állapította meg. Indokolása szerint ebben az ügyben a kir. közigazgatási bíróság az 1896 : XXVI. tcz. 27. §-ának 1. pontja értelmében hatáskörrel bir, mert a szóban forgó ítéletével Nagymegyer község szervezési szabályrendelete 20. § ának 7. pontját érvényében fentartotta. Komárom vármegye közönségének 1908. évi 173/2941. sz. határozata tehát a községi alkalmazónak oly illetményeire vonatkozik, melyek érvényes szabályrendeleten alapulnak és igy a fent idézett törvényszakasz rendelkezései alá esnek. Az 1907 : LXI. tcz. 7. §ának 1. pontjában felmerült hatásköri összeütközést a m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörének megállapításával kellett eldönteni a következő okokból. Nagymegyer község képviselőtestülete, midőn a fogyasztási adóbeszedési jutalékot a kezelők között az 1908. évre a községi szabályrendelettől eltérőleg osztotta föl. nem módosította a szabályrendeletet; eljárása jogalapját az illetményjogosultak beleegyezése képezi és az ő hozzájárulásukkal határozott hátrányukra a szabályrendelettől eltérőleg, anélkül, hogy ezzel jövőre nézve kötelező jogszabályt állított volna föl és a szabályrendeletet módosítani akarta volna. A m. kir. közigazgatási bíróság fenti ítélete a községi szabályrendelet 7. pontját érvényébe visszahelyezte; eszerint Komárom vármegye törvényhatósági bizottságának sérelmes határozata a községi alkalmazottak oly illetményére vonatkozik, melyek érvényes szabályrendeleten alapulnak és amelyekre az 1896 : XXVI. tcz. 27. §-ának 1. pontja az érdekelteknek panaszjogot biztosit; a közigazgatási bíróság tehát e jogkérdés fölött való döntést hatásköréből el nem utasíthatta. 89. A községi elöljáróság tagjai ellen való kártérítési kereseteket az 1886 : XXII. tcz. 86. §-a kifejezetten a törvénykezési rendtartás szerint illetékes bíróság hatáskörébe utalja és a törvény nem rendeli azt, hogy a kártérítési keresetet közigazgatási eljárásnak kelljen megelőznie, jelesen, hogy a kereset csakis azután és abban az esetben legyen megindítható, ha a felelősséget a fegyelmi hatóság az idézett törvény 95. §-ának utolsó bekezdése értelmében megállapította.