Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)
88 Közigazgatási Döntvénytár. A pénztárnak az igénylő perköltségben marasztalása és az igénylő üdvédje dijának saját fele irányában megállapítása a törvény 4 66. §-án alapszik. Ez ellen az Ítélet ellen a törvény 182. §-a értelmében további jogorvoslatnak helye nincs. 65. Konkrét betegsegélyezési ügybe az országos pénztár bele nem avatkozhatik. Nem teheti ezt a helyi pénztár határozatának hozatala előtt adott utasítással, sem pedig a helyi pénztár igazgatóságának törvényes hatáskörében hozott és a munkásbiztosi tási választott bírósághoz megfelebbezhető határozatával szemben. — Az országos pénztár az 1907. évi XIX. tcz. HU. §-a értelmében részére biztosított fel ügyeleti és ellenőrzési jog keretében a helyi pénztárnak határozatait meg nem változtathatja és meg nem semmisítheti. —A helyi pénztárak igazgatóságá nak egyes betegsegélyezési ügyekben hozott határozatai ellen az országos pénztárhoz való felebbezésnek helye nincs. A helyi pénztárak igazgatóságának egyes betegsegélyezési ügyekben hozott határozatai ellen a munkásbiztositási választott bírósághoz felebbezés jogával nem biró egyén részéről benyújtott felebbezés, felügyeleti intézkedést czélzó panasznak tekintendő, melynek alapján csak az állami munkásbiztositási hivatal hozhat a helyi pénztár igazgatósági határozatát megsemmisítő határozatot. Országos pénztár igazgatója puszta ügykezelési elintézés keretében a helyi szerv igazgatóságának már meghozott határozatával szemben ellenkező határozathozatalra utasítást nem adhat. (Állami munkásbiztositó hivatal 1910 január 26. 913. sz.) A m. kir. állami munkásbiztositási hivatal a következő ítéletet hozta :
