Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

8-2 Közigazgatási Döntvénytár. A m. kir. állami munkásbiztositási hivatal a következő Ítéletei hozta: Igénylő felebbezését elutasítja és az elsőfoku bíró­ság ítéletét helybenhagyja. indokok: G. I. betűszedő, az e —i nyomda alkalmazottja, tüdőcsucshurutban megbetegedvén, 1909 márczius 16-tól 1909 április 13-ig, 29 napon át kórházi ápolásban részesült. A pénz­tár ennek fejében 29 K át fizetett a kórháznak. Igénylő, mint 24 K heti bére alapján IV. napibérosztályba sorozott tag, az alapszabályszerü napi 1 K 75 f. táppénz és az érte kifizetett 1 K kórházi ápolási költség különbözetét, vagyis 21 K 75 f. összeget követelt a pénztártól és ezt az igényét a pénztár igaz­gatóságának elutasító határozatával szemben a munkásbiztositási választott bíróságnál igyekezett érvényesíteni. Az elsőfoku bíróság a pénztár igazgatóságának elutasító ha­tározatát helybenhagyván, igénylő felebbezésében 21 K táppénz­többlet kiutalását kéri. A m. kir. állami munkásbiztositási hivatal igénylő felebbe­zését elutasította és az elsőbiróság ítéletét helybenhagyta, mert az igényt alaptalannak találta. A törvény 50. §-a ugyanis megállapiija, hogy a betegség esetére biztosított tagoknak betegség esetében legalább is az id. §. 1—6. pontjaiban felsorolt segélyekre van igényük, továbbá, hogy a segélyeket a biztosított tagoknak az országos munkás­betegsegélyező és balesetbiztosító pénztár alapszabályaiban meg­állapított mérvben kell kiszolgáltatni. A törvény 58. § a szerint pedig, az ott megállapított feltételek esetében, a pénztár kórházi ápolást nyújthat az 50. §. 1—5. pontjaiban megállapított segé­lyezés helyett, e szerint tehát az 50. §. 3. pontjában megálla­pított táppénz segély helyett is. Az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár alapszabályainak 41. §. 3. pontja a táppénz mértékét a tör­vény 50. §-ának 3. pontjában meghatározott törvényes legkisebb mértékben állapítván meg, a pénztár által nyújtott kórházi ápolás a tagnak e táppénzre való igényét a törvény 58. §-a értelmében kizárja. Mindaddig tehát, amig az alapszabályszerü táppénz mértéke a törvény 50. §-ának 3. pontjában megállapított legkisebb mér­téket nem haladja meg, a biztosított tagnak nincs igénye arra a különbözetre, amely a kórházi ápolási költség és az átlagos napibérének megfelelő, az ápolási költségnél esetleg nagyobb táp­pénz között mutatkozik. Ezt az álláspontot fejezik ki a segélyezés módjára nézve a törvény 50. §-a értelmében szintén jogforrás erejével biró orszá­gos pénztári alapszabályok is, amelyeknek 46. §-a szerint nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom