Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

Közigazgatási Döntvénytár Sp. 48/7. sz. a. kelt végzésével a pergátló kifogásnak helyt adott és a pert megszüntette, mert: a felek egyező előadásából megállapította, hogy felperes oklevéllel nem bir és hogy gazdasági irnok czime volt ugyan, de a teendője nem irodai munkák ellátásában, hanem külső gazdasági munkára való felügyeletben állott, mihez képest az 1907 : XLV. tcz. 1. §-ában foglalt meghatározás alá eső gazdasági cselédnek tekintendő, közömbös lévén ennek megállapításánál az a körülmény, hogy felperes cselédkönyvvel nem rendelkezett és hogy irnoki czimet viselt. II. A m. kir. igazságügyminiszter 1908. J. 1560/2. sz. a. nyilatkozatot adott be, amelyben azt a véleményt terjeszti elő, hogy a fennforgó ügyben az eljárás a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. III. A hatásköri bíróság a felmerült vitás kérdés eldöntését a rendes bíróság hatáskörébe tartozónak mondotta ki a következő okokból. A kérdés eldöntésénél nincs jelentősége annak, hogy K. K., aki B. Zs. mint munkaadója irányában a szolgálati viszony alapján állítólag neki még kijáró szolgálati illetményeinek kielégítését igényli, cselédkönyvvel nem volt ellátva, úgyszintén, hogy gazdatiszti képesítéséről oklevéllel nem rendelkezik, mivel sem a cselédkönyv hiánya nem zárja ki a cselédi minőséget, sem pedig a gazdatiszti képesítés, az oklevél hiánya, magában véve még nem szolgálhat alapul arra, hogy a gazdasági szolgálat cselédi szolgálattá minősíttessék, hanem egyedül irányadó a szolgálat minőségének meghatározásánál a szolgálatot teljesítő részére kijelölt munkakör és a szolgálatnak magasabb műveltséget feltételező jellege. Habár a megállapított tényállás szerint K. K. gazdasági szolgálata irodai működés hiányában az irnoki czimnek annyiban meg nem felelt, mivel ő tényleg nem irodai teendőkkel, hanem a gazdasági munka felügyeletével volt a munkaadó részéről megbízva, de minthogy az irnoki minőségben lett felfogadása őt gazdasági segédtiszti minőségben alkalmazottnak tünteti fel, az pedig, hogy a munkások feletti felügyelettel bízatott meg, figyelemmel arra, hogy ez a foglalkoztatás is a gazdasági tiszt munkakörébe vág, őt a cselédi állásba le nem fokozhatta s maga az irnoki minőségben való felvétel a cselédi állapotban alkalmazotténál magasabb műveltségre mutat és pedig azért, mert a gazdasági írnokként való alkalmazás mindenesetre bizonyos előkészültséget és a cseléd átlagos műveltség étmeghaladó előismeretet feltételez: mindezek figyelembevételével K. K.-t az 1900: XXVII. tcz. 24. §-ának megfelelő gazdatiszti képesítés hiányában sem lehet cselédnek tekinteni s az általa végzett szolgálat cselédszolgálattá