Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

Közigazgatási Döntvénytár. 39 az idézett tcz. 75. i? -ában megállapított behajtási illetékek az adóknak, illetékeknek és az egyenes adók módjára beszedendő kincstári követeléseknek és egyéb tartozásoknak olyan törvényes tartozékait képezik, melyek jogosságának és mértékének megállapítása, már csak az általános jogi elvekből kifolyólag is, — mint amiképpen ugyanennek az elvnek kell alkalmaztatnia például az ugyané követelések és tartozások után járó kamatok elbírálásának kérdésére is, — azoknak az alsóbb hatóságoknak hatáskörébe kell hogy tartozzék, amely hatóságok az illető főtárgy (adó, illeték- és egyéb köztartozás) jogosságának és mértékének tekintetében törvény szerint határozni hivatva vannak. A kérdéses adónak, illetéknek és egyéb köztartozásnak, jogosságától függ kétségtelenül az ugyanezekre vonatkozólag alkalmazásba vett behajtási fokozatok után járó behajtási illetéknek jogossága is; a behajlási illetéknek mértéke pedig az 1883: XUV. tcz. hivatkozott 75. §-a szerint annak az adó-, illeték és egyéb köztartozásnak mértékétől függ, amelynek, mint hátraléknak, behajlása czéljából a kérdéses behajtási fokozatok alkalmazásba vétettek. Ehhez járul még az a kétségbevonhallan körülmény is, hogy a behajtási illetékek jogossága az alkalmazásba vett behajtási fokozatoknak törvényes és szabályszerű voltával is szoros kapcsolatban áll, amennyiben világos, hogy ha az 1883 : XLIV. tcz. 54. §-ának utolsó bekezdésében biztosított jogorvoslati eljárás a behajtási fokozatok alkalmazásánál netalán törvényellenességeknek, vagy szabályellenességeknek az előjöttét igazolná : az ezek következtében hatálytalanított ily behajtási lépések után a behajtási illetékek jogosan fenntarthatók szintén nem lehetnének. Ez előadottakból pedig szükségképen kell annak az elvnek következnie, hogy amint az alsóbb fokokban a behajtási illetékek jogossága és mértéke kérdésében azoknak a hatóságoknak kell határozniok, amelyek a kérdéses behajtási illetékeknek alapját képező adó-, illeték- és egyéb köztartozásnak jogossága és mértéke felől, nemkülönben amelyek a behajtási fokozatok alkalmazásánál azok törvényességének és szabályosságának kérdése felől határozni lörvényszerint hivatva vannak: ugy a behajtási illetékek jogosságának és mértékének végső fokban leendő elbírálását se lehet jogosan más szervnek a hatáskörébe utalni, mint a melynek hatásköre a kérdéses behajtási illetéknek alapját képező adó-, illeték- és egyéb köztartozás jogosságának és mértékének, nemkülönben a behajlási fokozatok alkalmazásánál netalán felmerült törvényellenességeknek és szabályellenességeknek végső fokban való elbírálása hivatva van. Ez pedig — figyelemmel az 1896: XXVI. tcz. 81. és 82.