Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

Közigazgatási Döntvénytár. 359 305. Az ingatlan iránt kötött jogügylet illetékszabás végett a bélyeg- és illetékszabályok 127. §. b) pontjának negyedik bekezdése alapján a telekkönyvi hatóság helyeit a telekkönyvi betétszerkesztő bizottság utján is érvényesen és joghátrány nélkül bejelenthető. (Közigazgatási bíróság 1909 június 15. 13,825/1909. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság következőleg ilélt: A panasznak helyet ad és a panaszost a kiszabott birság alól felmenti. Indokok: Az 1881: XXXIV. tcz. 8. §-a értelmében az ingatlan javakra vonatkozó jogügyletek bejelentése, illetőleg a létesítő okiratnak illetékkiszabás végett való bemutatása a telekkönyvi hatóság utján is érvényesen eszközölhető, ha a telekkönyvi bejegyzés iránti kérvény a telekkönyvi hatósághoz az 5. §. a) és b) pontjai alatt meghatározott határidőn belül benvujtatik; a jelen esetben az okirat keltétől számított 8 nap ellelte után érkezett ugyan a kérelem a telekkönyvi hatóság iktató hivatalába; azonban a panaszos a panaszához csatolt bizonyitványnyal hitelesen igazolta azt, hogy a telekkönyvi hatóságnál 1907. évi április 21-én iktatott jegyzőkön)v a telekkönyvi betétátalakitó bizottság előtt 1907. évi április 9-én vétetett fel és a jogügyletről felvett okirat a bizottságnak ekkor mutattatott be. Ez a szóval előterjesztett kérelemről felvett jegyzőkönyv a kérvényt pótolja és a kérelem alapját képező okirattal és ennek az illelékezés czéljaira szolgáló másolatával együtt az illetékes telekkönyvi hatósághoz a bizottság által terjesztendő be. Az 1886: XXIX., az 1889: XXVII. és az 1891: XVI. tcz.-ben foglalt ezen rendelkezés szerint azonban a jegyzőkönyvnek a telekkönyi hatóság iktató hivatalába való érkeztének időpontja már nem függ a fél rendelkezésétől : az tehát, hogy a különben az okirat keltétől 8 napon belül a bizottság előtt előterjesztett kérelemről felvett jegyzőkönyv és az ahhoz csatolt okirat 8 nap ellelte után érkezett a telekkönyvi hatóság iktató hivatalába, a fél terhére róható mulasztást sem képezhet; következéskép az abban rejlő késedelem a fél ellen birság kirovására sem szolgálhat alapul, ennélfogva a panaszolt birság alól panaszost fel kellett menteni.