Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

Közigazgatási Döntvénytár. 345 is inkább helybenhagyatik, mert a bor fejtése és felöltése nem sorozható a kereskedelemügyi miniszter 1903. évi június hó 13-án 28,559. szám alatt kelt rendelete I. 2. pontjában jelzett «javitási munkák» közé. 289. A mezei közös dülőutak megszükitése, másfelé irányilása, elszántása vagy megrongálása esetében az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik ugyan, de ebbe a hatáskörbe nem tartozik bele oly magánosok birtoklásában levő ingatlanok vitás tulajdonjoga feletti döntés, mely ingatlanok már régóta nem szolgálnak nyilvános közlekedési czélokra. Az ily ingatlan, ha eredetileg valóban közterületei képezett is, a foglalóktól csak birói uton szerezhető vissza. (A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1908. évi 56,219. sz. határozata.) T. vármegye alispánjának. A. czég utügyében hozott határozatát B. J. és M. J. felebbezése folytán felülvizsgálat alá vettem és annak eredményéhez képest a költségek fizetésére vonatkozó részét érintetlenül hagyva, a határozatnak azt a részét, amelylyel panaszlottak 0. községben a R. dűlőben a szakértő által megjelölt módon egy 6 m. széles mezei közös dülőut megnyitására köteleztettek, megsemmisítem. így kellelt határoznom, mert az eljárás során felhozott adatokból megállapítható, hogy azon a területen, ahol az utat megnyitni kérték a panaszosok, mezei közös dölőut nincsen, azt a területet mezei közös dülőut czéljára régen nem használják s legalább is az 1894. évi XII. tcz. életbelépte óta mezei közös dülőut minőségben ez az ingatlan a községi elöljáróság felügyele alatt nem állott. Ily körülmények között meg kellett a határozalot semmisítenem, mert ha a mezei közdülőulak megszükitése, másfelé irányítása, elszántása vagy megrongálása esetében az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik is, ebbe a hatáskörbe már nem tartozik bele olyan, magánosok birtoklásában levő ingatlanok vitás tulajdonjoga feletti döntés, mely ingatlanok noha valamikor állítólag közlekedési czélokra szolgáltak, ma mezei közös dülőtnak nem tekinthetők, annyival kevésbbé, mert ha az ilyen, ezidőszerint mezei közös dülőutnak egyáltalában nem minősíthető ingatlan