Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

6 Közigazgatási Döntvénytár. annak alapján kapott értékek visszaadására a feleket kötelezi, a marasztalás jogalapja nem valamely szerzett jog, hanem a szerződésnek megszüntetése. A szerződés megszüntetésével ugyanis az azon alapuló jogok és kötelezettségek a szerződés megkötése idejéig visszahatólag megszűnvén, a teljesítés tartozatlanná vált. Bírói beavatkozás nélkül is jogosítva vannak a szerződő lelek a teljesen foganatba nem ment szerződési felbontani és pedig vagy egyoldalulag a törvényben vagy a szerződésben biztosított elállási jog alapján, vagy kétoldalulag kölcsönös megállapodással s ily esetben is a szerződés előtti állapot helyreállításához való jogigénynek nem szerzett jog a czime, hanem a szerződésnek s az ezen alapult jognak megszűnése. Csak a szerződés teljes foganatba menetele után, amidőn a kötelem a teljesítés folytán már megszűnt, nem lehet töobé szó a kötelem megszüntetéséről, s ebből folyólag arról, hogy a szerződés teljesítése elmaradjon, az azzal létesíteni kívánt jogállapot be ne álljon. Az 1906. évi Ask. 1179. tétel alatt megilletékezett adásvevési szerződés az egyidejűleg 11,822. és 13,326/908. P. sz. a. elbírált ügyben szolgáltatott bizonyítékok szerint még nem ment tökéletesen foganatba 1906 deczember 22-én, amidőn attól a szerződő felek kölcsönös beleegyezésééi elállottak. Ez elállás folytán tehát az eladóra az adás-vevés tárgyát képező ingatlanok és ingók nem ujabb adás vevési szerződés vagy más szerzési czimen, hanem a szerződéses jog megszűnése következményeként azon az alapon szállottak vissza, hogy a teljesítés tartozatlanná vált. Minthogy pedig a 4 3%-os és III. fokozatú illeték csak ingatlan illetőleg ingó átruházása felőli jogügylettől jár, s valamely szerződés visszavonását tartalmazó okirattól az illetékdíj jegyzék 78. tétele B) pontja szerint csak az állandó illeték rovandó le, s ez le is rovatott: a panaszost a terhére kiszabott illeték alól fel kellett menteni. 6. Özvegyi ellátásra egyéb feltételek mellett csak az a nő tarthat igényt, akinek házassága a férj halálakor érifényben volt, mig az a nő, kinek házassága, habár a férj hibáiából is, felbontatott, özvegyi ellátást nem igényelhet. (Közigazgatási biróság 1908 nov. 24. 4164/1908. K. sz.)