Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

Közigazgatási Döntvénytár. 129 119. Nem helyes az 1883: XV. tcz. 9. és 13. §ainak olyan értelmezése, hogy a vármegyei jegyzői és a vármegyei tiszti nyugdíjalapok javára kivetett megyei pótadók nem tartoznának az idézett törvény rendelkezései alá, s ennélfogva az annak alapján kivethető 3, illetőleg 5%-os maximumba beszámitandók nem volnának. (Közigazgatási bíróság 1909 márcz. 2. 530/909. K. sz.) A m. kir. közigazgatási biróság következőleg itélt: A panasznak helyt nem ad. Indokok: B. vármegye törvényhatósága az 1906. évi 973. szám alatt hozott határozatával a vármegyei közszükségleti alap czéljaira az 1883: XV. tcz. 9. és 13. §-ai alapján 1907. évre 47s% vármegyei pótadó kivetését határozia el. A magyar kir. belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve 1907. évi október hó 7-én 21,888. szám alatt kiadott rendeletével csak 4% pótadó kivetését engedélyezte, mert a kivetni szándékolt 472% pótadón kivül a vármegye 1907. évre a körjegyzői nyugdijalap javára is 1% pótadót vet ki, vagyis az 1907. évben az 1883: XV. tcz. alapján 5Va% vármegyei pótadó vétetnék igénybe. Miután pedig az idézett törvény 13. §-a értelmében, az e törvényben meghatározott czélokra 5%-on felül pótacló csak a törvényhozás külön felhatalmazása alapján vethető ki, azt pedig, hogy a felhatalmazás elnyerése végett a törvényhozáshoz előterjesztést tegyen, a belügyminiszter az adott viszonyok között indokoltnak nem találja, ennélfogva a közszükségleti alap javára 1907. évre kivetendő pótadó mérvét akként kellett megállapítani, hogy az a körjegyzői nyugdijalapra kivetendő pótadóval együtt meg ne haladja az idézett törvényszakasz szerint a belés pénzügyminiszter együttes engedélyezése mellett kivethető 5%-os pótadót. A belügyminiszter ezen rendeletével szemben az alispán felterjesztéssel élt, melyben a 472% pótadó engedélyezését kéri, s felterjesztésének indokai között különösen azt hangsúlyozza, hogy a jegyzői nyugdijalap javára kivetett pótadót a vármegye nem az 1883 :XV. tcz., hanem az 1886: XXII. tcz. 66. §-a alapján vetette ki és ennek következtében ez a pótadó az 1883: XV. tcz. 13. §-a alapján a bel- és pénzügyminiszter engedélyéKözigazgatási Döntvénytár. III. 9