Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

Közigazgatási Döntvénytár. 115 ményéül szolgáló annak az előfeltételnek megállapítása, vájjon az illető alkalmazottra nézve a szolgálatképtelenség bekövetkezett-e s ekként általában a nyugdíjazás elrendelése is a közigazgatási hatóságnak van fenntartva. Hogy a törvényhozó az 1896. évi XXVI. tcz. megalkotásánál annak a kérdésnek az eldöntését, vájjon beállottak-e a nyugdijbalépés vagy küldés feltételei és időpontja a közigazgatási hatóságnak kívánta fenntartani, az kitűnik az idézett tcz. alapjául szolgált törvényjavaslat indokolásából is, ahol (315. lap) annak a czélzatnak és akaratnak, hogy a jelzett kérdés a közigazgatási bíróság hatásköréből ki van zárva, félreismerhetetlenül kifejezést adott. Való ugyan, hogy a törvény indokolásában foglalt ez a kijelentés az állami tisztviselők nyugdíjazásáról szóló rendelkezéssel kapcsolatosan fordul elő, hogy azonban az abban kifejezésre jutott álláspont nemcsak az állami alkalmazottak, hanem a javaslatban, illetve a törvényben előforduló valamennyi nyugdíjazási ügyre, s azok közt a törvényhatósági alkalmazottak nyugdíjazási ügyeire is áll és alkalmazandó, az a két ellátás egyenlő természetéből és egyenlő jogalapjából nyilván megállapítható. Az előadottak alapján, minthogy a jelen ügyben egyedül az a kérdés képezi vita és eldöntés tárgyát, hogy dr. F. F. brassómegyei volt alispán nyugdíjazásának feltétele, vagyis a szolgálatképtelenség beállott-e s ennek alapján nyugdíjazása helyesen történt-e, vagy sem? s minthogy a fentebb kifejtettek szerint ennek a kérdésnek elbírálása a közigazgatási hatóságnak van fenntartva, ki kellett mondani, hogy a m. kir. belügyminiszter és a közigazgatási bíróság közt felmerült ebben a hatásköri összeütközési esetben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Oruvadászat miatt folyamatba tett kihágást ügyben az Ítélet kihirdetése után a panasz visszavonása hatálytalan. (A m. kir. belügyminiszter 1908. évi 4860. sz. határozata.) Sz. vármegye közönségének. T. G. s társai ellen idegen területen engedély nélkül vadászat miatt az 1883: XX. tcz. 26. §-a alapján és III. r. vádlott ellen tiltott időben vadászat miatt ugyanezen törvény 29. §-a alapján folyamatba tett kihágási ügy T. G. felebbezése folytán és hivatalból is felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú határozat hozatott: A vármegye alispánja által 1908. évi 8279. sz. kih. sz. a. a járás főszolgabirája első104. 8*