Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

Közigazgatási Döntvénytár. 31, A m. kir közig, bíróság pénzügyi osztályának 18. számú döntvénye. A jelzálogkölcsönök átváltoztatása alkalmával adandó bélyeges illetéki kedvezmény megállapításánál alkalmazható-e az 1881: LXX. tcz ; a) a lekötött uj biztosítéki összegre, b) azokra az esetekre, melyekben jelzálogilag biztosított váltókövetelés vagy biztosítéki okirat alapján bekebelezett zálogjoggal fedezett egyéb követelés tárgya az átváltoztatásnak? Határozat: A jelzálogkölcsönök átuállozlatása alkalmával adandó bélyeg és illeléki kedvezmény megállapításánál az 1881 : LXX. tcz. sem a) a lekötött uj biztosítéki összegre; sem b) azokra az esetekre nem alkalmazható, amelyekben jelzálogilag biztosított váltókövetelés vagy biztosítéki okirat alapján bekebelezett zálogjoggal fedezelt egyéb követelés tárgya az átváltoztatásnak. indokok: a) Az 1881: LXX. tcz. 1. §-a szerint az olt megjelölt feltételek mellett a jelzálogkölcsönök átváltoztatása alkalmával kiállítandó kötelezvények, bekebelezési engedélyek, ugy az ezek alapján eszközlendő telekkönyvi bejegyzések után a szabályszerű fokozatos-, illetőleg a százalékos bejegyzési-illeték nem jár attól az összegtől, mely a bekebelezett eredeti tartozásból még tényleg fennálló adósságok összegét meg nem haladja. A törvény ebben a rendelkezésében minden kétséget kizáró módon határozza meg azt az összeget, amelynek erejéig az uj kölcsönmüveletet illetékmentességben részesiti s ezt kifejezetten az eredeti tartozásból még tényleg fennálló tőkeösszegre szorítja. Az ilvkép megvont határon túlmenő kedvezmény megadása tehát e törvényre nem alapitható, sőt mivel a kikötött biztosítéki összeg nem is alkatrésze a kölcsönkövetelésnek, hanem egyéb külön felmerülhető követelés fedezésére szolgál, a kikötött biztosítéki összegnek figyelembevétele egyenesen a törvény rendelkezésébe ütköznék. b) Az 1881: LXX. tcz. 1. §-a, midőn a jelzálogkölcsönök 3*