Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

38 Közigazgatási Döntvénytár. északamerikai Egyesült Államokba való bevándorlása kérdésében hozzám intézett jelentésére illetékes helyről nyert közlés alapján értesítem Czimedet, hogy az emiitett államok állal ujabban al­kotott és a 44,599/907. számú körrendeleiemmel kivonatosan közölt bevándorlási törvénynek a fent megjelölt egyénekre vonat­kozó rendelkezései tulajdonképen csak azt czélozzák, hogy a be­vándorló gyermekeknek idegen egyének által való kizsákmányo­lása megakadályoztassák és erkölcsük megvédelmezlessék ; a tör­vényben nyert felhatalmazás alapján azonban az eljáró halóságok oly 16 éven aluli egyének bevándorlását, kiknek mindkét vagy egyik szülője már ott tartózkodik, ha az egyébb feltételeknek is megfelelnek, rendszerint nem akadályozzák meg. Ha tehát 16 éven aluli egyének az északamerikai Egyesült-Államokban kint levő szülőjükhöz szándékoznak kivándorolni, részükre az útlevél, ha egyéb törvényes akadály nem forog fenn, kiadható ugyan, de azok mindenesetre figyelmeztetendők, hogy a visszautasítás ve­szélyének elkerülése végett utazásuk czélját az említett államok bevándorlási hatóságai előtt is hitelt érdemlően igazolni igye­kezzenek. 25. A hely pénzszedés körül elkövetett visszaélések rendőri büntető eljárás tárgyát nem képezhetik. (A m. kir. belügyminiszter 1907. évi 3329. sz. határozata.) N. vármegye közönségének. B. Fülöp vásárbérlő ellen: 4. vásá­rokon a helypénzszedési állomásokon a helypénzszedési tarifának ki nem függesztése, 2. helypénzszedőknek be nem jelentése és igazolványnyal el nem látása, 3. a megeneedetinél magasabb helypénz szedése miatt folyamatba tett kihágási ügy vádlott felebbe­zése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú ítélet ho­zatott : A vármegye alispánja által 1907. évi 62-Í3 kih. szám alatt, a járás főszolgabirája elsőfokú ítéletének módosításával hozott másodfokú büntető Ítélete a vásárrendtartási szabály­rendelet 6. és 9. §-aira fektetett részében indokainál fogva helyben­hagyatik, ellenben a megengedettnél magasabb helypénzszedési összeg szedése által elkövetettnek jelzett s a szabályrendelet 13. § a szerint minősített kihágásra vonatkozó része az ítéletnek az elsőfokú ítélet vonatkozó rendelkezésével együtt megsemmisít­tetik, mert a helypénzszedés körül elkövetett visszaélések az 1902. évi 38,273. sz. belügyminiszteri rendelet értelmében rendőri tilalom vagy rendelkezés megszegésének nem tekinthetők, s így azok rendőri büntető eljárás tárgyát nem képezhetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom