Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)
Közigazgatási Döntvénytár. 23 feladóként kitüntetve, megtagadta és ezt az elsőfokú végzést 1905. évi 26.526. sz. határozatával a pénzügyminiszter is helybenhagyta. E határozat kézhezvétele után a S. és K. czég a kir. kincstár ellen a fuvarlevelek kicserélésének elrendelése, illetve azok értékének vagyis 62 K 64 f. megtérítése iránt pert indított. A b.-i kir. járásbíróság ebben az ügyben hatáskörét az 1905. évi június 30-án Sp. III. 1.383/2 sz. a. hozott végzésével — az alperes pergátló kifogását elvetve — megállapította, mert az alperes is «elismerte, hogy felperes a közigazgatási hatóság előtti utat az utolsó fórumig kimerítette és igényével elutasittatott, ilyen körülmények között a kereset kártérítésre irányul, annak az érvényesítése pedig bírói útra tartozik)). A kir. járásbíróság azután 1906. évi márczius 6-án Sp. III. 1.383/9. 1905. sz. a. hozott Ítéletével a kir. kincstárt a kereset értelmében marasztalta, a b.-i kir. törvényszék mint felülvizsgálati bíróság pedig az alperes felülvizsgálati kérelmét az 1906. évi május 4 én 1906 I. É. 105. sz. a. kelt Ítéletével elutasította, a pergátló kifogás tárgyában hozott első birói végzés miatti panaszt a végzésben helyesen kifejtett indokból alaptalannak találván. E szerint a kir. pénzügyminiszter és a b.-i kir. törvényszék között hatásköri összeütközés esete merült fel, amelynek elintézéseképpen azt kellett kimondani, hogy ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Az 1889 : XXVIII. tcz. 7. §-ának 3. a) pontja szerint ugyanis a bélyegilletékre vonatkozó jövedéki ügyekben a kir. pénzügyigazgatóságok intézkednek és a 12. §. 4. pontja szerint a pénzügyigazgatóság ily tárgyú végzései a pénzügyminiszterhez fellebbezhetők. A felperes keresete arra irányul, hogy az alperes kincstár 639 darab bélyeges és használhatatlanná vált vasúti fuvarlevélűrlap kicserélésére vady 62 K 46. f. ellenértékének megfizetésére köteleztessék. Ez a kérdés tehát nyilvánvalóana bélyegkötelezettség kérdése és mint ilyen a bélyegjövedék körébe és a fentebb idézett törvényszakaszok általános rendelkezése értelmében a pénzügyi hatóságok hatáskörébe tartozik. De még ha az idézett §-ok alá nem lehetne is a fenforgó kérdést sorozni, akkor is a közigazgatási hatáskörbe tartoznék az, mert a fél bélyegköleiezeltsége és az államnak bélyegszedési joga mindenesetre közjogi viszony, az ebből a viszonyból felmerülő vitás kérdés tehát — a törvény eltérő rendelkezésének hiányában — nem a magánjogok felelt itélő kir. bíróságnak, hanem a közigazgatási hatóságnak az eljárása alá utalandó. Az a körülmény, hogy a fél a közigazgatási utat sikertelenül kimentette, közömbös, mert — ellenkező törvény hiányában — a közigazgatási hatáskör a birói hatáskört kizárja.