Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

1(1 Közigazgatási Döntvénytár. által Sz. rendezett tanácsú város pénztárába az 1901. évi szeptember hó 27. napján és az ugyanazon évi deczember hó 9. napján befizetett és összesen 95 K ában kitüntetett községi pótadók visszatérítését és az e czimen az 1901. évi január hó 1-ső napjától netán követelésben tartott pótadók törlését elrendeli. indokok: A magyar királyi kereskedelemügyi miniszter 1904. évi február hó 16-án kelt s az 1899. évi XLIX. ícz.-ben adott felhatalmazáson alapuló, 1384. sz. rendeletével a panaszos T. ezipőgyár részvénytársaságnak, a rendeletben felsorolt s ezek. közölt a sz.-i elárusító telepe részére is a hivatok törvényben biztosított kedvezményeket az 1901. évi január hó 1-ső napjától számított 15 évre, az ott részletezett feltételek mellett megadta. Az 1899:XLIX. tcz. 2. §-a szerint ama kedvezmények közétartozik az a) pontban felsorolt állami adók után járó községi pótlék alól való mentesség is. A T. czipőgyárat megillető eme mentesség következtében a nevezett ezipőgyár az 1901. évi január hó 1-ső napjától a jelzett községi pótlék alól mentesítve lévén, az 1901. évre kivetett és a fentebbiek szerint kifizetett pótlék visszatérítését és a még ez időre vonatkozóan terhére előírva levő összegek törlését jogosan igényli, miután az alapul szolgált állami adók alól is tényleg felmentetett. Ebbeli jogos igényének érvényesithetését ki nem zárja az, hogy panaszos czég az 1901. évi szeptember és deczember hónapjaiban befizetett összegek visszatérítését csak az 1906. évi július hó 2. napján beadott kérvénynyel szorgalmazta. Mert helyesen jegyezte ugyan meg V. vármegye közigazgatási bizottságar hogy az adómentességet megadó miniszteri rendelet az 1883 ; XL1V. tcz.-nek a befizetett adók elévülésére vonatkozó intézkedésén nem változtathat, de figyelmen kivül hagyta az e részben érvényben levő azt a jogelvet, mely szerint a befizetett adókra vonatkozó visszakövetelési jognak az 1883:XLIV. tcz. 90. §-ában kimondott három évi elévülési ideje abban az esetben, midőn a visszakövetelés joga a befizetés után beállott körülmény folytán állott elő. eme körülmény beálltától számítandó. Minthogy pedig a jelen esetben panaszos czéget illetően az 1901. évi szeptember és deczember hónapokban nem is tévesen, hanem az akkori állapot szerint kötelességszerűen befizetett összegekre nézve a visszakövetelés joga a fent jelzett miniszteri rendeletnek az 1904. évi február hó 16. napján történt kiadásakor állott be, ettől az időtől pedig az 1906. évi július hó 2. napjáig, mint a visszakövetelésre irányult kérvény beadásáig az elévülésre megkívánt három év nem telt el, a kért visszatérítést, a jog elévülése czimén megtagadni nem lehetett.