Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

66 Közigazgatási Döntvénytár. Megerősíti közvetve ezt a felfogást a fentebb is idézett 1887: XLV. tcz. 19. §-ának harmadik bekezdésében foglalt az a rendelkezés is, hogv a közigazgatási bíróság által megállapított illetékek után pótilleték követelésének helye nincsen, mert ezáltal a rendelkezés által közvetve az is ki van mondva, hogy csakis a közigazgatási bíróság által eszközölt illetékmegállapitások tekinthetők itélt dolognak. Kelt a magyar királyi közigazgatási bíróságnak 1904. évi június hó 22-én tartott osztályüléséből. Hitelesíttetett a magyar királyi közigazgatási bíróságnak 1905. évi deczember hó 4-én tartott osztályülésében. 55. A m. kir. közig, bíróság pénzügyi osztályának 26. számú döntvénye. Ha valaki másnak telkén házat épít azzal a kikötéssel, hogy a ház bizonyos idő lejártával a telektulajdonos korlátlan tulajdonába megy át. addig azonban a haszonélvezet az építési költség fejében őt illeti, azokon az adókon kívül, amelyeket mint az ingatlan haszonélvezője köteles fizetni, a ház haszonélvezetéből húzott jövedelem után megróható-e III. osztályú kereseti adóval ? Határozat: Ha valaki másnak telkén házat épít azzal a kikötéssel, hogy a ház bizonyos idő lejártával a telektulajdonos korlátlan tulajdonába megy át, addig azonban a haszonélvezel az építési költség fejében öt illeti, azokon az adókon kívül, amelyeket mint az ingatlan haszonélvezője köteles fizetni, a ház haszonélvezetéből húzott jövedelem után III. osztályú kereseti adóval nem róható meg. Indokok: Fennálló törvényeink s jelesül az I 88)!: XLIV. tcz. 95. §-a értelmében a haszonélvezettel terhelt ingatlanok adóját nem a tulajdonos, hanem a haszonélvező, mint tényleges birtokos tartozik fizetni. Valamely ház haszonélvezőjét a dolog birtoka illetvén meg, mint ilyen a magánjog elvei szerint, és a közadók kezeléséről szóló 1883: XLIV. tcz. 95. §-ának most idézett rendelkezése