Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

Közigazgatási Döntvénytár. Az ítéletben megállapított egyéb kötelezettséggel mindazon­által nemcsak S. J.-né, hanem a férje is terhelendő volt, mert noha az ellene hasonló cselekmények miatt indított régebbi eljárások során, s egyidejűleg 10,792/906. sz. a. harmadik fokon elbírált hasonló kihágási ügye tárgyalásából tudomást kellett szereznie a szóban forgó cselekmény törvénytelenségéről, ennek a munkálatnak foganatosítását még sem akadályozta meg s a már elkészített munkálatot sem bontotta el. A felebbezés tévesen hivatkozik a vízjogi törvény 50. §-ára, mert ezen törvényszakasz értelmében beltelkek csak azon szolga­lom alól vannak kivéve, hogy azokon keresztül a viz át- vagy levezetése hatóságilag engedélyeztessék, mig a természetes lefolyás szempontjából ezek is a törvény 42. §-ának hatálya alá esnek; az pedig teljes bizonyítást nyert, hogy a S. J.-féle telken keresz­tül a viz természetes lefolyásának útja van, s a felebbezésben kifogásolt hatósági beavatkozás csak a korábban tett helyes hatósági intézkedések végrehajtása czéljából volt szükséges. 47. A vízjogi törvény 24. §-ában megállapított viz­fertözés csak akkor forog fenn, ha ártalmas anya­gok bocsáttatnak a vízbe. (Földmivelésügyi miniszter f. évi 34,639. sz. ítélete.) A másod­fokú büntető ítéletet megváltoztatom, s a panaszlottat a vizfertőzés czimén terhére rótt kihágás vádja és következményei alól fel­mentem. Az eljárt hatóság ugyanis nem vizsgálván, és nem derítvén föl azt a kérdést, hogy a panaszolt cselekmény tényleg ártalmas fertőzést okoz-e, — ezen mulasztás pótlása végett az országos chémiai és központi vegykisérleti állomást a gyapjumosó üzem­nek a helyszínén leendő megvizsgálására utasítottam, és miután a nevezett állomás a vizsgálat alapján azt a véleményt terjesz­tette elő, hogy a panaszlott által űzött áztatás alkalmával vissza­maradt lúgok és reákövetkező kimosáskor fellépő szódatartalmú mosóvizek, melyek a K. vizbe kerülnek, mérges anyagot nem tartalmaznak, a gyapjumosásnál alkalmazott szódamennyíség arány­lag kicsiny, s ennélfogva ártalmasnak nem tekinthető, valamint a gyapjúról lekerülő zsirok s földrészek sem károsak — a víz­jogi törvény 24. §-ában meghatározott ártalmas anyagokkal való fertőzést — különösen tekintve a K. vizének mai állapotát, meg­állapítani nem lehetett és igy a panaszlottat a vád és következ­ményei alól fel kellett menteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom