Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

Közigazgatási Döntvénytár. ?3 28. A m. kir. közig, bíróság közigazgatási osztályának 11. sz. döntvénye. A törvényhatósági bizottság legtöbb adót fizető tagjai névjegyzékének megállapításánál a közkereseti társaságok által fizetett egyenes állami adók a czégtulajdonosok adójaként számba vehetők-e, vagy nem? Határozat: A törvényhatósági bizottság legtöbb adót fizető tagjai névjegyzékének meg állapításánál a közkereseti társaságok által fizetett egyenes állami adók a czégtulajdonosok adójaként számba veendők, ha magából az adóhivatal kimutatásából kitűnik, hogy az adó a társaság tagjai között miként oszlik meg, vagy pedig ha egyébként igazoltatik, hogy az adó alapját képező társasági vagyonhoz vagy jövedelemhez a társaság egyes tagjainak milyen arányban van joga. Indokok: A törvényhatóságokról szóló 1886 : XXI. tcz. 22. és 26. §-ainak rendelkezése szerint a törvényhatósági bizottság felerészben a törvényhatóság területén legtöbb egyenes államadót fizető állampolgárokból áll, s a sorrend megállapítása a törvényhatóság területén fizetett s az érvényben levő jogszabályok szerint számbavehető összes egyenes állami adók alapján történik. Következésképen a fenforgó kérdésnél az a döntő, hogy a közkereseti társaságra kivetett adónak az egyes tagokra eső része az egyes tagok egyéni adójának tekinthető-e. Az 1875 : XXXVII. tcz.-ben foglalt kereskedelmi törvény 64. §-a értelmében közkereseti társaság akkor keletkezik, ha két vagy több személy kereskedelmi üzletet közös czég alatt korlátlan és egyetemleges kötelezettség mellett folytat. A közkereseti társaságnak ekkép meghatározott fogalma szerint, a társaság, a közös czég következtében, amely alatt az idézett törvény 63. §-ához képest jogokat szerezhet, ^kötelezettségeket vállalhat és perben állhat, a magánjogi viszonyok tekintetében kifelé egy jogalanyként jelentkezik uayan, a társaság tagjainak egymáshoz való viszonyát tekintve azonban, nem egyéb Közigazgatási Döntvénytár. I. 3