Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

22 Közigazgatási Döntvénytár. A feljelentést tartalmazó ((erdőkár bejelentésiekben megjegyezte az erdőgondnokság, hogy a terheltek ((ellenszegültek* és hogy Gy. V. a határbirót kilökte az udvarából. Gy. V.-nek ezen legutóbb jelzett cselekménye miatt a csendőrség a nyomozást lefolytatta, a m -i kir. ügyész pedig a Btk. 165. §-a alá eső hatóság elleni erőszak büntette czimén ellene vádat emelt. Ezen vád alapján a m—i kir. törvényszék Gy. V.-t hatóság ellem' erőszak vétségében itéletileg bűnösnek mondta ki és egy heti fogházra Ítélte, a debreczeni kir. Ítélőtábla pedig ezt az ítéletet helybenhagyta. A többi feljelentetteknek állítólagos ellenszegülése tárgyában, mely ugy látszik a hatóság elleni erőszak bűntettének alkatelemeit nem foglalta magában, sem a csendőrőrs nem nyomozott, sem a kir. ügyész vádat nem emelt és így ez elbírálás tárgyát nem képezi. Ellenben az erdőkár-bejelentéseket az erdei falopásnak saját hatáskörében való elbírálása czéljából a kir. ügyész a s—i főszolgabírói hivatalhoz tette át. A sugatagi főszolgabíró 1905 április 27-én 1493/1905. sz. alatt kelt határozatával illetékességét leszállította s az iratokat a kir. ügyésznek visszaküldötte oly indokolással, hogy mivel U. Gy. ellen hatóság elleni erőszak büntette miatt vádirat nyújtatott be, ezen bűntett elkövetése pedig az erdei kihágás következménye volt, az 1880. évi 38547. számú belügyminiszteri rendelet 17. §-a értelmében az erdei kihágás elbírálására is a kir. bíróság bir. hatáskörrel. A m—i kir. törvényszék 1906 június hó 30-án 7157/B. 1906 szám alatt kelt végzésével azonban az erdei falopás tárgyában hatáskörét meg nem állapította, mert az U. Gy. ellen hatóság elleni erőszak büntette miatt folyamatba tett bűnügyben már a másodbiróság is meghozta Ítéletét, s így a kihágási ügy a bűntett miatt folyamatban lévő bünügygyel most már együttesen el nem bírálható. Ezen tényállás alapján azért kellett a közigazgatási hatóság hatáskörét megállapítani, mert U. Gy.-nek és társainak erdei élőfák ellopásában álló cselekménye figyelemmel arra, hogy a lopott fa értéke a 60 K-t meg nem haladja, az 1879 : XXXL tcz. 69. §-a értelmében a megjelölt tcz. 90. §-ába ütköző erdei kihágás tényálladékát foglalja magában és az 1879:XXXI. tcz. 117— 122. §-ai szerint a közigazgatási hatóságok által bírálandó el, az ezen rendes hatáskörtől a BP. 19. §-a alapján való eltérés és nevezetesen a kihágási ügynek a törvényszéki hatáskörbe tartozó bünügygyel való egyesítése s ez alapon a kir. törvényszék hatáskörének egyúttal a kihágási ügyre való kiterjesztése pedig ez idő