Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVII. kötet 1942-1943 (Budapest, 1944)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATÓÚ. az unokatartási ügyeket a gyámhatóság hatáskörébe utalta, á Ppé. 21. §-ának első bekezdése folytan hatályát vesztette, s minthogy az 1930. évi XXXIV. t.-c. (továbbiak­ban Te) 137. §-a csupán az 1912. évi LIV. t.-c. (továbbiak­ban Ppé.) 21. §-a utolsó bekezdésének a helyébe lépett, amely viszont a gyámtörvény 13. §-ának harmadik és negyedik be­kezdését pótolta és ekként a Te. 137. §-a a Ppé. 21. §-ának első bekezdését helybenhagyta, ennek az első bekezdésnek a gyámhatóság hatáskörét unokatartási ügyekben megszün­tető rendelkezése ma is érintetlen. Márpedig általános hatásköri szabály, hogy a magán­jogi jogviszonyból származó vitás ügyek — aminő kétség­kívül a törvényes származású unokát részéről a nagyszülői­vel szemben támasztott tartási igény is — a közigazgatási hatóság hatáskörét megállapító törvényes rendelkezés hiá­nyában a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Az a körül­mény tehát, hogy a Te. 137. §-a kifejezetten csak a Ppé. 21. §-a utolsó bekezdésének lépett helyébe, a vitás elvi kér­dést egymagában is eldönti, mert a Ppé. 21. §-ának utolsó bekezdése csakis és kizárólag a gyermek és szülő közti jog­viszonyt szabályozza.. A Hatásköri Bíróság teljes ülési határozatában, a Te. 137. §-ának helyes értelmét abban állapítva meg, hogy ez a törvényhely a közigazgatási hatóság hatáskörét az unoka­tartási ügyekre egyáltalán nem terjesztette ki, — kimondta, hogy az ilyen természetű ügyek a rendes bíróság elbírálási körébe tartoznak. A Hatásköri Bíróság hatáskörének kiterjesztéséről és szervezetének módosításáról szóló 1928. évi XLIIT. t.-c. 10. §-a értelmében a Hatásköri Bíróság teljes ülési hatá­rozatait a bíróságok és közigazgatási hatóságok mindaddig követni kötelesek, amíg azokat a Hatásköri Bíróság teljes ülése meg nem változtatja. A Hatásköri Bíróság fentidézett I. számú teljes ülési határozatát pedig ezideig nem változtatta' meg. Mindezeknél fogva ebben az ügyben Máramaros vár­megye árvaszéke és a máramarosszigeti kir. törvényszék között felmerült nemleges hatásköri összeütközést a ren­des bíróság hatáskörének megállapításával kellett meg­szüntetni. (1943. nov. 8. — 1943. Hb. 130.) V. ö. XII. k. 134. sorsz., XIII. k. 118—120. sorsz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom