Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVII. kötet 1942-1943 (Budapest, 1944)

62 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK vegezésére, tartalmára és céljára tekintettel nemcsak az értendő, aki ellen a végrehajtást elrendelték és foganatosították, hanem mindenki,- ha a végrehajtás foganatosítása folytán bármilyen jogsérelmet szenvedett. Ekként a végrehajtási panasz kiterjed mindazoknak a sérelmeknek az orvoslására, amelyek az 1881. évi LXI. t.-c. rendszerében foganatosított végrehajtás során előterjesztéssel, felfolyamodással, a végrehajtás korlátozása, felfüggesztése .és megszüntetése iránt indított keresetekkel orvosolható, sőt a panasszal orvosolhatók az elrendeléssel okozott sérelmek is. A K. K. H. Ö. 46. §. (2) bekezdésében foglalt végrehajtási panaszjog ilyen — helyes — értelmezése mellett tehát végrehajtási panasszal élhet mindenki, akit a közadók módjára foganatosított végrehajtás .során valamely jogsérelem ért. Tehát végrehajtási panaszjoga (és nem igénykereseti joga) van annak is, aki a foglalással szemben a lefoglalt tárgyhoz fűződő tulajdonjogát vitatja olyan esetben, amidőn harmadik személy birtokában lévő helyen történt a foglalás azzal az indokolással, hogy a lefoglalt tárgy a hátralékos vagyonához tartozik. Általános érvényű hatásköri szabály, hogy a hatáskör kérdésének elbírálásánál a kereset (panasz) alapjául szolgáló tényállás és a jogviszony tárgyi természete az irányadó, Az érsekújvári kir. járásbíróság ítéletében megállapított és a Hatásköri Bíróság által is elfogadott tényállásból kitűnőleg az adott esetben A. Ferenc tulajdonjoga alapján igényelte a köztartozás fejében lefoglalt olyan ingóságoknak zár alól való feloldását, amely ingóságok nem a végrehajtást szenvedettnek, hanem az igénylőnek a birtokában voltak. Arra sem merült fel adat sem a közigazgatási hatóság, sem a rendes bíróság előtt, hogy a végrehajtást szénvédőnek a K. K. H. 0. 59. §-ának (2) bekezdésében megjelölt foglalkozása lenne és hogy a lefoglalt tárgyak az említett rendelethelyben körülírt célból adattak volna át részére. Ezek szerint a fentidézett törvényes rendelkezések figyelembevételével az adott esetben nem a rendes bírói peres eljárásra, illetőleg az azt megelőzően lefolytatandó közigazgatási hatósági eljárásra tartozó igénykereset feltételeinek, hanem a végrehajtási eljárásnál előfordult törvény-, vagy szabályellenességnek esetleges fennforgásáról van szó.