Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVII. kötet 1942-1943 (Budapest, 1944)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 59 A kir. járásbíróság a perben lefolytatott bizonyítási eljárás után 1943. évi április hó 6. napján P. 2115/1943/5. szám alatt hozott ítéletével a keresetnek helyt adva, a lefoglalt sertéseket a zár^alól feloldotta. A kir. járásbíróság ítéletében megállapított tényállás szerint A. Ferenc abban a házban bérelt üzlethelyiséget, amely háznak haszonélvezője özv. T. Istvánné volt. A. Ferenc az üzlethelyiségben lakott is, és T. András csúzi lakosnak a házi udvarán felállított disznóólját kölcsönkérve., abban nevelt éveken át sertéseket, így a két szóbanforgó sertést is, amelyeket F. Béla gazdálkodótól kapott munkadíj címén. Minthogy így — az ítélet indokolása szerint — A. Ferenc a tulajdonjogát és az azonosságot igazolta, a feloldás iránti kérelmének helyt kellett adni. A kir. kincstár az ítélet ellen beadott fellebbezésében a Pp. 180. §. 1. pontja szerint fennforgó és hivatalból figyelembe veendő pergátló ok miatt a pernek megszüntetését kérte a K. K. H. Ö. 59. §-ának (2) bekezdésére utalással, mert az adott esetben a foglalást nem az adóköteles végrehajtást szenvedőnél foganatosították, ilyen esetben pedig nem igénykeresetnek, hanem a K. K. H. ö. 46. §-ának (2) bekezdésében megjelölt végrehajtási panasznak van helye, azt pedig a pénzügyi hatóság (adóhivatal) bírálja, el. Az érsekújvári kir. törvényszék 1943. évi május hó 18. napján kelt Pf. 1309/1943/9. számú végítéletével a kir. járásbíróság ítéletét helybenhagyta a fellebbezésében foglaltakra nézve azzal az indokolással, hogy A. Ferenc az igénykereset oeadása előtt az érsekújvári m. kir. adóhivatalhoz panaszbeadványt adott be s abban kérte a zárfeloldást, az érsekújvári m. kir. pénzügyigazgatóság azonban a panaszt elutasította azzal, hogy az illetékes bíróságnál tulajdoni igénykeresetet indíthat. Ezzel tehát a panasz jogerős elintézést nyervén, nem helytálló a kir. kincstárnak a Pp. 180. §. 1. pontjára alapított pergátló kifogása. A kir. kincstár a másodfokú ítélet meghozatala után az érsekújvári kir. törvényszékhez intézett bejelentésében előndta, hogy mivel mind a közigazgatási hatóság, mind a rendes bíróság az ügy érdemében határozott, hatásköri összeütközés esete merült fel. Kérte ezért az iratoknak a Hatásköri Bírósághoz való felterjesztését. Az érsekújvári kir. törvényszék 1943. évi június hó 19. napján a, Pf. 1309/1943—10. számú végzésével az iratoknak