Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVII. kötet 1942-1943 (Budapest, 1944)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 51 6. pontjában megjelölt pergátló körülmény forog fenn. De fennáll a Pp. 180. § 1. pontjára alapított pergátló kifogás is annakfolytán, hogy a 7100/1925. M. E. számú rendelet 56. §-a értelmében az alkalmazottnak a m. kir. Állami Vas-. Acél- és Gépgyárakkal szemben támasztott illetmény igénye, amilyennek a keresetbe vett igény is tekinthető, még ha mindjárt külön megállapodás volt is annak alapja (minden más eljárás kizárásával), a m. kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak igazgatósága s végső fokon a m. kir. kereskedelemügyi miniszter elbírálási körébe tartozik. Fellebbezés folytán a miskolci kir. törvényszék 1942. évi május hó 23. napján hozott Pf. 2526/1942/7. számú ítéletével a kir. járásbíróság ítéletét megváltoztatta, az ítéletnek B. Jánossal szemben észlelt pergátló körülményt megállapító részét hatályon kívül helyezte, a m. kir. Állami Vas-, Acélés Gépgyárak pergátló kifogásait pedig elvetette, s az ügyet tárgyalás és határozathozatal végett az első bírósághoz visszautasította. A kir. törvényszék ezt az ítéletét azzal indokolta, hogy E. Andor B. Jánost, mint munkaadóját felmondási és végkielégítési járandóságokért perelte, ez az igény( pedig a 9180/1920. M. E. számú rendelet 1. §-a értelmében a munkaügyi bíróság elé tartozik. Az a körülmény, hogy a felek között van-e szolgálati jogviszony vagy sem, nem hatásköri, hanem érdemi kérdés. A m. kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak által a Pp. 180. §. 6. pontjára alapított pergátló kifogás azért alaptalan, mert ebben a vonatkozásban a kir. járásbíróságnak a Pp. 75. §-a alapján kellett volna eljárnia. A Pp. 180. §. 1. pontjára alapított pergátló körülmény pedig azért nem forog fenn, mert E. Andornak az a kereseti' előadása, hogy a mozgószínházakban, mint nem az alperesi gyár üzeméhez tartozó vállalkozásban, nem állami megbízás, hanem külön magánmegbízás folytán működött, az érdemre tartozik, a keresetét is nem az illetményszabályzatra, hanem a külön vállalattal kötött megállapodásra alapítja. De azért sincs akipja ennek a pergátló kifogásnak, mert nincs olyan jogszabály, amely a mozgószínház bevételéből E. Andor .magánmunkálataiért járó százalékot az állairn" illetmények, avagy nyugdíj alapjaként járó illetmények közé sorozná. Az a körülmény, vájjon a kereseti igény alapjául szolgáló tényállás a valóságnak megfelel-e vagy sem, s hogy ehhez képest a mozgószínházak vezetése E. Andornak ál4*