Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVII. kötet 1942-1943 (Budapest, 1944)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 4.") szolgálati jogviszonyból eredő igénye érvényesítésére vonatkozó hatásköri szabály, hanem — mint az a most ismertetett szövegből kitűnik — magának a szolgálat ellátásának, a szolgálati rendnek, munkakörnek stb. szabályozására vonatkozik. Egyébként a Hatásköri Bíróság az 1935. évi IV. t.-c. életbelépése óta is ilyen tárgvban hozott határozataiban (1936. Hb. 30., 1937. Hb. 25., 1939. Hb. 97., 1940. Hb. 39., 1940. Hb. 68. sz.) változatlanul a fentiekben kifejtett álláspontjával egyezően döntött. Mindezeknél fogva ebben az ügyben a s-i járás főszolgabírája és a s-i kir. járásbíróság között az 1907. évi LXI. t.-c. 7. §. első bekezdése 1. pontjának megfelelő módon felmerült nemleges hatásköri összeütközést a rendelkező rész értelmében a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. (1943. máj. 17. — 1943. Hb. 106.) Azonos: XV. k. 15., 16. sorsz. 13. Ipari üzem részére végzett cselédi munka. A gazda és cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1876: XIII. t.-c. 1. §-ának 2. bekezdésében és az 1907 : XLV. t.-c..l. §-ának 1. bekezdésében foglalt törvényes rendelkezések egybevetéséből nyilvánvaló, hogy az említett törvényekkel szabályozott cselédi szolgálati jogviszony egyéb feltételek mellett csak akkor létesül, ha a szolgálat háztartásbeli, vagy mezőgazdaság körüli személyes és folytonos tennivalók teljesítéséből áll. Az idézett törvényhelyeknek a háztartásbeli vagy mezőgazdaság körüli személyes és folytonos szolgálatot megkívánó rendelkezéseiből pedig következik, hogy csak az minősül cselédnek, aki tevékenységét kizárólag, vagy legalább főleg ilyen munkakörben teljesíti, vagyis akinek legalább a főmunkaköie ilyen. Valamely ipar keretében az ipari üzem érdekében és részére végzett cselédi munka mint nem a háztartás és nem a mezőgazdaság körül teljesített szolgálat, a fent említett