Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVII. kötet 1942-1943 (Budapest, 1944)

42 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK neki az 1940. évi november hó 12. napjától november hó 30. napjáig terjedő időre 110 pengő 70 fillér, a további 3 hójiapra pedig 452 P 10 fillér, összesen 562 P 80 fillér, amely tőkének és járulékainak megítélését kérte. A salgótarjáni kir. járásbíróság az ügyben tartott tárgyalás után 1943. évi január hó 27. napján P. 202/1943/14. szám alatt hozott ítéletével a pert a Pp. 180. §. 1. bekezdésének 1. pontjában meghatározott pergátló körülmény fennforgására tekintettel megszüntette. A kir. járásbíróság tényállásként azt állapította meg, hogy Sz, József 1935. évi október hó 1-étől 1936. évi október hó 5-éig, majd 1989. évi szeptember hó 1. napjától 1940. évi november hó_27. napjáig mint erdőőr állt a Salgótarjáni Kőszénbánya r.-t. szolgálatában s olyan munkakört töltött be, amelyet általában az erdőőri szakiskolát végzett erdőőrök szoktak ellátni. Iskolai végzettsége a 6 elemin felül az erdőőri szakiskola. A kir. járásbíróság álláspontja szerint ezt a képesítést nem lehet sem tudományos, sem magasabb műveltséget eredményező végzettségnek tekinteni, mivel az erdőőri szakiskolához mindössze 4 elemi iskola elvégzése szükséges. Ezért Sz. Józsefet — a Hatásköri Bíróságnak idevágó állandó gyakorlata értelmében — csak gazdasági cselédnek lehet tekinteni, s mint ilyen, bérkövetelését — az 1907. évi XLV. t.-c. 62. §-a értelmében — a közigazgatási hatóság előtt érvényesítheti. A salgótarjáni kir. járásbíróságnak ez az ítélete jogorvoslat hiányában ugyancsak jogerőre emelkedett. A salgótarjáni kir. járásbíróság ezután az iratokat az ügyre tartozó hatásköri összeütközés elintézése végett felterjesztette a Hatásköri Bírósághoz. II. Nyilatkozat a törvényes határidőben nem érkezett. III. A Hatásköri Bíróság előrebocsátja, hogy a jelen ügyben — noha Sz. József a közigazgatási hatóság előtt igényét összegszerűleg nem jelölte meg és sérelmének előadása, mellett panaszának „kivizsgálását" kérte — lényegileg a panaszbeli előadásából kivehetőleg a közigazgatsái hatóság előtt is háromhavi felmondási időre járó fizetésének megítélése iránt terjesztett elő kérelmet, s így az ügyazonosság kétségkívül fennforog, mert nevezett igényét mindkét hatóságnál ugyanabból a jogviszonyból ugyanazon a jogalapon érvényesítette.