Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVII. kötet 1942-1943 (Budapest, 1944)
32 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK A m. kir. rendőrség sz-i kapitánysága 1942. évi június hó 27. napján hozott 390/1942. közig, számú véghatározatával hatáskörét az 1876. évi XIII. tc. 1—3. §-ai alapján leszállította. A kapitányság ezt a határozatát azzal indokolta, hogy Cs. Emánuelné nem teljesített W. Jakab háztartása körül olyan személyes és folytonos szolgálatot, amelynek alapján cselédi minősége megállapítható lenne. Ellenben bejáró takarítónőnek tekintendő, akinek munkabérkövetelése nem a rendőrhatóság mint cselédügyi bíróság elé tartozik. A lak-1 bérkövetelés pedig a házmesteri munkaviszonnyal kapcsolatos követelés, aminek érvényesítése ugyancsak nem tartozik a közigazgatási hatóság elé. A m. kir. rendőrség sz-i kapitányságának ez a határozata jogorvoslat hiányában ugyancsak jogerős. A rendőrkapitányság az iratokat a hatáskör kérdésében való döntés végett Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjához terjesztette fel. Az alispán azonban az iratokat azzal küldte vissza, hogy a hatáskör kérdésében az 1907. évi LXI. tc. 7. §-a alapján a Hatásköri Bíróság dönt. A m. kir. rendőrség sz-i kapitánysága ennélfogva az ügyre tartozó iratokat a hatásköri összeütközés elintézése végett a Hatásköri Bírósághoz terjesztette fel. II. Nyilatkozat a törvényes határidőben nem érkezett. III. Az 1907. évi LXI. tc. 7. §-ának 1—5. pontjaiban foglalt rendelkezések értelmében mindennemű hatásköri összeütközésnek elengedhetetlen előfeltétele az ügyazonosság. Az ügyazonosság pedig a feleknek, a vitás jognak és az eljárás tárgyának azonosságát tételezni fel, amely feltételekriek együttesen kell fennforognia. A jelen esetben a rendes bíróság előtt csak Cs. Emánuelné terjesztett elő kereseti kérelmet a W. Jakab háztartásában végzett munkája ellenértékének megfizetése iránt. Ezzel szemben a közigazgatási hatóság előtt már Cs. Emánuel is panaszosként lépett fel és igénye feleségével közösen nem munkadíj megtérítésére, hanem háromhavi lakbérösszegének a megfizetésére irányult. Ennek az igénynek a tárgyában tehát a rendes bíróság előtt eljárás folyamatban nem volt és így e tekintetben hatásköri összeütközésről a felek és a vitás jog azonosságának hiányában nem lehet szó.