Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVII. kötet 1942-1943 (Budapest, 1944)
HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 119 tárgyává tett cselekmény elkövetésének idején katonai vezetés alatt álló üzem lett volna. 2. Büntetőügyekben a Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint a hatáskör kérdésének eldöntésénél a feljelentett tény, illetve a feljelentés, a nyomozás, az eljárás (főtárgyalás) adatai alapján megállapítható tényállásban foglalt cselekmény büntetőjogi minősítése az irányadó. A jelen ügyben — ezzel kapcsolatban — a fenti adatok alapján megállapítható tényállás a következő: A terhelt Vácott, a laktanya előtt 1940. évi július hó 28. napján a már bevonult és már katonai szolgálatot teljesítő katonákhoz a következő felhívást intézte: „Ne vonuljatok be, küldjétek vissza a behívót oda, ahonnan kaptátok", továbbá ugyanakkor és ugyanott a vasútállomáson több szabadságról bevonuló katonát szintén arra hívott fel, hogy ne vonuljanak be és a behívót küldjék vissza. A hatáskör szempontjából tehát azt a kérdést kellett eldönteni, hogy a fenti tényállásban foglalt cselekmény az 1939. évi II. t.-c. 181. §. második bekezdésébe ütköző, behívó parancs iránti engedetlenségre csábítás vétségének, vagy pedig más bűncselekménynek, nevezetesen az 1939. évi II. t.-c. 196. §-ába ütköző, honvédelem ellen irányuló vétségnek, illetve az 1921. évi III. t.-c. 6. §-ába ütköző, katonaság intézménye elleni izgatás vétségének minősül-e. Ugyanis az 1939. évi II. t.-c. 213. §-ának 9. bekezdésében ' foglalt rendelkezés értelmében az 1939. évi II. t.-c. 181. §-ába ütköző bűncselekmények miatt az eljárás a katonai büntetőbíróság hatáskörébe tartozik; ellenben — ily rendelkezés hiányában — az 1939. évi II. t.-c. 196. §-ába ütköző és 1921. évi III. t.-c. 6. §-ába ütköző bűncselekmények elbírálására a Bp. Élt. 17. §. 4. pontja értelmében" a rendes bíróság hivatott. Amennyiben tehát a fenti tényállásban foglalt cselekmény az 1939. évi II. t.-cv 181. §. második bekezdésébe ütköző, behívó parancs iránti engedetlenségre való csábítás vétségének nem minősíthető, az esetben a jelen ügy elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Az 1939 : II. t.-c. 181. §-ában foglalt bűncselekményt az a hadköteles követi el, aki a katonai szolgálatra való behívásnak akár szándékosan, akár gondatlanságból nem engedelmeskedik. 12*