Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVII. kötet 1942-1943 (Budapest, 1944)

170 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK állás szerint azonban a vádlott az ítélet alapjául szolgáló kijelentéseit (és pedig úgy az ítélet marasztalói mint felmentő részében megjelölteket) tényleges katonai szolgálatra már bevonult, illetve tényleges szolgálatban álló egyénekhez intézte s így ezeket nem is csábíthatta olyan bűncselekményre, amelynek alanyai ők nem lehettek. Ennélfogva sem a vádirat 1. pontjában körülírt cselekmény, sem pedig a felmentő ítélet alapjául szolgáló vád nem vonható az 1939. évi II. t.-c. 184. -§. 2. bekezdésében meghatározott bűncselekmény fogalma alá, hanem azok az idézett törvény 196. §-ába ütköző vétségként, vagy esetleg az 1921. évi III. t.-c. 6. §-ának rendelkezése alá eső bűncselekményként bírálhatók el. Minthogy pedig a polgári egyén a most említett bűncselekmények egyike miatt sem Tartozik a katonai büntetőbíráskodás alá, törvényt sértett az I. fokú bíróság, amikor a cselekményeket érdemi elbírálás alá vonta. Nem változtat ezen az a körülmény sem, hogy a vádlott, mint gyári munkás — a bűncselekmény elkövetése idején — hadiüzemi alkalmazott volt, mert az 1939. évi 227. sz. Budapesti Közlönyben közzétett 9300/1939." M. E. sz. rendelet 30. §-ában foglaltakhoz képest a hadiüzemi alkalmazottak csakis a munkahelyükön, illetve szolgálatukkal összefüggésben elkövetett bűncselekmények miatt állanak büntetőbíráskodás alatt, már pedig a vádlott cselekményeiben ezek az ismérvek fel nem találhatók. / Ezután a m. kir. legfelsőbb honvéd törvényszék a bűnügyi iratokat a m. kir. budapesti honvéd törvényszéknek kii 1 dötte meg azzal a meghagyással, hogy a pestvidéki kir. ügyészség útján kísérelje meg, a budapesti kir. ítélőtábla végzésének — esetleg jogegységi perorvoslat útján — való hatálytalanítását. A budapesti kir. ítélőtábla az 1942. évi április hó 22. napján B. IX. 3384/1941/8. szám alatt hozott végzésével, annak megállapítása mellett, hogy az ügyben hatásköri összeütközés merült fel, az összes iratokat a kir. főügyész indítványa folytán a Hatásköri Bíróság elé terjesztés céljából a m. kir. legfelsőbb honvéd törvényszéknek küldötte meg. Ezután a m. kir. legfelsőbb honvéd törvényszék rendeletére a budapesti m. kir. honvéd törvényszék beszerezte S. József katonai „anyakönyvi lapját" és kihallgattatta S. József terheltet arra vonatkozólag, hogy 1940. évi július hó 28. napján katona volt-e vagy sem.