Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVII. kötet 1942-1943 (Budapest, 1944)
148 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK legyen foglalható. Vagyis a hatáskör megállapítása szempontjából a különböző időkben elkövetett erdei lopások alkalmával elvitt dolgok értékét összeadni nem lehet. Minthogy az adott esetben a feljelentésekből kitűnően a különböző alkalmakkor más-más sértett erdejéből eltulajdonított famennyiség értéke egyik esetben sem haladta meg a 100 pengőt, az I. József által elkövetett erdei lorjások — a cselekményt a lopott fa értékére tekintet nélkül bűntetté minősülő körülmények fennforgásának hiányában — csak erdei kihágásnak minősíthetők. Az erdei kihágás elbírálása pedig — amint már fentebb említve volt — az 1935. évi IV. t.-c. 281. §-ában megjelölt közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Következőleg ebben az ügyben felmerült hatásköri összeütközés a rendelkező rész szerint a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. (1948. maré. 29. — 1942. Hb. 171.) 35. Legeltetéssel elkövetett erdei kihágás. H. B. I. A felsőbányai m. kir. erdőhivatal az aknasugatagi járás főszolgabírájánál az 1941. évi augusztus hó 27. napján feljelentést tett B. János és társai ellen azért, mert nevezettek — a feljelentés tartalma szerint — az 1941. évi június hó 21. napján, a kir. kincstár tulajdonában lévő Nagyerdő Nagyiszkut és Roszkő nevű erdőrészében 169 darai) juhot és 29 darab kecskét legeltettek. B. György és társai ellen pedig azért, mert nevezettek — a feljelentés tartalma szerint — az 1941. évi június hó 22. napján Kráesfalva község határában fekvő Nagyiszkut, Kisiszkut és Roszkő nevő erdőrészekben a Nagyerdőben 260 darab juhot legeltettek. Az erdőhivatal az 1939. évi IV. t.-c. 275. §. 1. pontjára hivatkozva, az első esetben a kártérítés összegét 367 pengőben, a második esetben pedig 520 pengőben jelölte meg. Az aknasugatagi járás főszolgabírája az 1941. évi december hó 16. napján 698. kih./1941. szám alatt hozott végzésével az ügyben a további eljárást megszüntette és a Rbsz.