Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVII. kötet 1942-1943 (Budapest, 1944)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 137 kivéve, ha az eljárás külön jogszabálynál fogva az ország­egyéb területén is a katonai büntetőbíróság hatáskörébe tar­tozik. A 61.800/1940. I. M. számú rendelet 1. §-ában foglalt ren­delkezés szerint pedig a Magyar Szent Koronához vissza­csatolt keleti és erdélyi országrészeken az újra, illetve újon­nan felállított, a 7810/1940. M. E. számú rendelet 2. §-ában felsorolt kir. bíróságok és kir. ügyészségek 1940. évi novem­ber hó 26. napján kezdték meg működésüket. A hivatkozott törvényes rendelkezések folytán a fent jelzett területen ideiglenesen gyakorolt katonai büntetőbírás­kodás 1940. évi november hó 26. napján polgári személyekkel szemben megszűnt és e nappal kezdődően büntetőügyekben polgári személyekkel szemben csupán az esetben járhat el a katonai büntetőbíróság, ha az eljárás valamely külön jogszabálynál fogva az ország egyéb területén a katonai büntetőbíróság hatáskörébe tartozik. Ennek folytán vizsgálandó volt, hogy van-e olyan külön jogszabály, amely az újrafelvételi eljárást az ideiglenesen gyakorolt katonai büntetőbíráskodás alapján történt elítélés esetében az ország egész területén akkor is a katonai bíróság, hatáskörébe utalja, ha az elítélt polgári személy volt és a, cselekmény egyébként az ország egész területén a rendes bíró­ság hatáskörébe tartozik. E kérdés vizsgálatánál eldöntendő volt, hogy az 1912, évi XXXIII. t.,-c. 386. §-ában foglalt az a rendelkezés, amelynek értelmében a honvéd bírósági bűnvádi eljárásra vonatkozó és az elítélt javára irányuló újrafelvételi indítvány elbírálására mindenkor a honvéd bíróságok „illeté­kesek", az ideiglenesen gyakorolt katonai büntetőbírósági el­járás során hozott jogerős ítélet ellen irányuló újrafelvételi eljárással kapcsolatban alkalmazható-e vagy sem. A Hatásköri Bíróság ezt a kérdést nemlegesen döntötte el a következő okokból: 1. Az ideiglenesen gyakorolt katonai bíróság eljárási jog­köre nem hatásköri jogszabályon, hanem megbízáson alapult, tehát csupán átruházott hatáskörben járt el. Ezzel szemben az 1912. évi XXXIII. t.-c. 386. §-ában fog­lalt rendelkezés kizárólag oly katonai bírósági eljárásra vo­natkozik, amely eljárásra a honvéd bíróság hatásköre hatás­köri rendelkezésen alapul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom