Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVII. kötet 1942-1943 (Budapest, 1944)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 9 A kir. járásbíróság, valamint a törvényszék beszerzett irataiból megállapítható, hogy a kir. járásbíróság P. 856— 1941/15. sz. ítélete a perorvoslattal meg nem támadott részében, a k-i kir. törvényszék Pf. 2756 1942,16. sz. ítélete teljes egészében jogerőre emelkedett, a k-i járás főszolgabírója pedig jelentette, hogy határozata szintén jogerős. II. Nyilatkozat a törvényes határidőben nem érkezett. III. Az 1907. évi LXI. tc. 7. §-a értelmében hatásköri összeütközés esete a rendes bíróság és a közigazgatási hatóság között akkor merül fel, ha mind a rendes bíróság, mind a közigazgatási hatóság, amelyek közül az egyiknek hatáskörébe tartozik az eljárás, ugyanarra az ügyre nézve jogerősen kimondták, hogy az eljárás hatáskörükhöz nem tartozik vagy ugyanarra az ügyre nézve jogerősen kimondták, hogy az eljárás hatáskorükhöz tartozik, vagy mindkét hatóság — mégpedig a rendes bíróság nem jogerősen — ugyanannak az ügynek érdemében határozott, vagy végül, ha az egyik hatóság (mégpedig a rendes bíróság nem jogerősen) ugyanannak az ügynek érdemében döntött, amelyre nézve a másik hatóság a hatáskörét jogerősen megállapította. Ebből a törvényhelyből nyilvánvaló, hogy a hatásköri összeütközéshez az ügyazonosság s ezenkívül még az is szükséges, hogy a közigazgatási hatóság és a rendes bíróság a hatáskör szempontjából ellentétes vagy kölcsönösen az ügy érdemére vonatkozó határozatot hozzanak. B. Lászlónak a polgári per során érvényesített keresetének jogalapja szolgálati járandóság volt s azt — keresetéből kitűnően — a következő jogcímekre alapította: 1. mosdóhelyiség váltság. 2. melléikkereseti különbözet, 3. 1938. augusztus 26-tóí az 1938. november, 1940. július 1-től 1940. szeptember 17-ig, az 1941. április 5-től 1941. május 5-ig terjedő időre, katonai szolgálatának tartamára saját személye után járó szolgálati járandósága és végül 4. 1938. évi augusztus 28. napjától 3 hónapra családtagjai részére járó járandóság. A fenti tényállásból megállapítható azonban az is, hogy az 1., 2., 4. pontban jelzett jogcímekre alapított követelését B. László a főszolgabíró előtt nem érvényesítette és így e követelések tekintetében a főszolgabíró határozatot nem ho-