Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVII. kötet 1942-1943 (Budapest, 1944)

120 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK tettel — a K. K. H. Ö. 104. §. 4. h) pontja, valamint a Magyarországi Katolikus Egyházközségnek Adóztatási Szabályzata 7. §-ának 3. pontja érteimébei] a megengedett panaszjog keretében a felmerült vitás kérdést az említett Szabályzat 3. §-á-r nak 1. a) pontjában foglaltak alapján akként kellett eldönteni, hogy az adókivetés joga a kaposszekcsői róm. kat. egyházközséget azért nem illeti meg, minthogy azok a hitbizományi ingatlanok, melyek a kivetés alapjául szolgáltak, nem a kaposszekcsői, .hanem a dombóvári róm. kat. egyházközség* területéhez tartoznak. A pécsi megyéspüspök ezekután a Hatásköri Bírósághoz hatásköri összeütközési bejelentést tett. Ebijen a bejelentésében a fent leírt tényállás ismertetése után előadta, hogy — nézete szerint — a m. kir. Közigazgatási Bíróság ítélete folytán az 1907. évi LXL t.-c. 7. §-ának 5. pontjában meghatározott hatásköri összeütközés keletkezett az egyházi hatóság mint közigazgatási hatóság, és a m. kir. Közigazgatási Bíróság között. Kérte ennek a hatásköri összeütközésnek az elintézését. Ezt követően a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter is 49.663/1942/1. fő. oszt. szám alatt bejelentette a Hatásköri Bíróságnál, hogy egyrészt a 3657/1938. I. szám alatt hozott jogerős érdemi véghatározata, másrészt a Közigazgatási Bíróságnak 10.321/1941. P. számú érdemi ítélete folytán pozitív hatásköri összeütközés állott elő. A miniszter is kérte a felmerült hatásköri összeütközés eldöntését. A Hatásköri Bíróság beszerezte az ügyre tartozó iratokat. II. Nyilatkozat a törvényes határidőben nem érkezett. III. Ebben az ügyben egyrészt a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 3657/1938. I. szám alatt érdemi határozatot hozott akkor, amidőn a vonatkozó felülvizsgálati kérelem elutasítása mellett jóváhagyta a pécsi egyházi hatóság 3912/1938. isk. számú ama döntését, mely szerint az egyházi hatóság kimondta, hogy a fentebb már megjelölt hitbizományi ingatlanok után az adóztatási jog a kaposszekcsői róm. kat. egyházközséget illeti meg. Bár az említett miniszteri határozat indokolása szerint a miniszter állásfoglalásának az volt az indoka, hogy az egyházközségek területi elhatárolása kizárólag az illetékes egyházi hatóság hatáskörébe tartozik, tehát döntését lényegileg a hatáskör kérdésére tartozó okk;il inelokolta, mégis a határozat rendelkező részének szóhaszná-