Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVII. kötet 1942-1943 (Budapest, 1944)
102 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK s az illetményhivatal által felhívott 3189/1938. P. M. számú rendelet 1. §-ának 5. pontjában (helyesen: bekezdésében) foglaltakat nem lehet olykép értelmezni, hogy csak a megmaradó 49 P 50 fillér lenne az az összeg, amely neki a csehszlovák államtól nyugdíj címén járt. A m. kir. pénzügyminiszter 1941. évi május hó 2. napján 5834/1940/111. a. fő. szám alatt az illetményhivatal döntését indokai alapján helybenhagyta. W. Károly ez ellen a határozat ellen a m. kir. Közigazgatási Bírósághoz panaszt nyújtott be s panaszában fentebb ismertetett álláspontját megismételve a már felhívott rendelethely és a 9800/1938. M. E. számú rendelet 27. §-ának 2. bekezdése alapján a pénzügyi hatóságok döntésének megváltoztatásával 14 hónapra járó 693 P 55 fillér tőkének és kamatának megítélését kérte. A m. kir. Közigazgatási Bíróság 1942. évi február hó 25. napján hozott 6976/1941. K. számú végzésével hatáskörét nem állapította meg s a panaszt visszautasította. A Közigazgatási Bíróság ezt a végzését azzal indokolta, hogy a bíróság előtt érvényesíthető panasznak csak olyan határozatok ellen van helye, amelyeket az 1896. évi XXVI. t.-c. vagy más törvényes jogszabály kifejezetten megjelöl, és az idézett törvény 19. §-ának rendelkezése a bíróság hatáskörének kiterjesztését a törvény- vagy joghasonlatosság elvének alkalmazása útján sem engedi meg. A 3189/1938. P. M. és a 9800/1938. M. E. számú rendeletek alapján járó átmeneti jellegű javadalmazás (nyugdíjelőleg) nem a rendes közszolgálati viszonyon alapuló törvényes járandóság, s így az e tekintetben felmerült jogviták a Közigazgatási Bíróság előtt az 1896. évi XXVI. t.-c. 83. §-a alapján érvényesíthető panaszjog keretélte nem vonhatók. W. Károly ezután 1942. évi október hó 3. napján a budapesti központi kir. járásbíróságnál pert indított a kii. kincstár ellen, s keresetében a fentiek rövid ismertetése mellett a kir. kincstárnak jogtalan gazdagodás címén 691 P 88 fillér tőke és járulékai megfizetésére való kötelezését kérte. A budapesti központi kir. járásbíróság 1942. évi november hó 9. napján P. 109.971/1942 2. szám alatt hozott ítéletével a kir. kincstár pergátló ki fogásának helyt adva, a pert megszüntette azzal az indokolással, hogy a keresetben érvényesített igény az állammal szemben fennálló közjogi, köze-