Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVI. kötet 1941-1942 (Budapest, 1943)

76 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK hatóság között az 1907 : LXI. t.-c. 7. §. 1. bekezdésének ti pontja alá tartozó nemleges hatásköri összeütközés esete merült fel, mert mind a rendes bíróság, mind a közigazgatási hatóság, melyek közül egyiknek hatáskörébe tartozik az eljárás, ugyanarra az ügyre nézve jogerősen kimondották, hogv az eljárás hatáskörükhöz nem tartozik'. Ezt a nemleges hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból. Az irányadó tényállás szerint Cs. György és társai gazdasági, és pedig közelebbről megjelölve cséplési munkára nem cselédi minőségben szerződtek W. Hermann munkaadóhoz, aki nagybérlő és cséplőgéptulajdonos. Nincs adat arra, hogy a most nevezett munkaadó a tulajdonában lévő cséplőgépekhez abból a célból szerződtette Cs. Györgyöt és társait, hogy azután cséplőgépjével bércséplést vállaljon. Ellenkezőleg a telek között létrejött munkásszerződésből az tűnik ki, hogy a munkaadó a. munkásokat a bérletéhez tartozó gazdaságban termett kalászosok csépléséhez szerződtette. Ennekfolytán a munkaadó az ügyre vonatkoztatva nem tekinthető cséplőgépvállalkozónak. Következőleg Cs. Györgynek és társainak, mint az 1898 : II. t.-c. hatálya alá eső gazdasági munkásoknak a munkaadójukkal szemben fennálló jogviszonyuk s az ebből a jogviszonyból eredő igényük elbírálására nem az 1899 : XLII. t.-c.-nek a cséplőgépvállalkozó és a gazdasági munkások közti jogviszonyok szabályozásáról szóló II. fejezetében foglalt rendelkezések, hanem az 1898 : II. t.-c.-ben előírt szabályok az irányadók. Ezeket a szabályokat alapul véve, a Hatásköri Bíróságálláspontja szerint az adott esetben nem kártérítési követelésről, hanem a gazdasági munkaadó és a csépléshez általa felfogadott gazdasági munkások között létrejött munkaszerződés teljesítésére irányuló bérkövetelés érvényesítéséről van szó annakfolytán, hogy — a kereseti előadás szerint — a munkaadó a szerződés 8. pontjában magára vállalt kötelezettségnek nem felelt meg. A szerződő munkások által érvényesített követelés ugyanis éppen a munkaszerződésben foglalt kötelezés alapjárt független attól a körülménytől, hogy a szerződésben biztosított munkaalkalom elmaradásából kifolyólag érte-e a szerződő munkásokat károsodás vagy sem. Az olyan követelés pedig, amely a kár tényleges felmerültének esetén kívül is érvényesíthető, a Hatásköri Bíróság