Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVI. kötet 1941-1942 (Budapest, 1943)

70 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 1434/1940. kig. számú határozatával megállapította. Majd az érdemben lefolytatott tárgyalás után 1941. évi február hó 25. napján 1434/1940. kig. szám alatt hozott véghatározata szerint K. Lajos panaszának részben (a fentiek szerint 1. és 2. pontok alatti követelésekre, valamint a 2 kg só kiadására vonatkozóan — kivéve a szántáspénzt —) helyt adott. A szántáspénz, valamint a 3. és 4. tétel alatt megjelölt követelések tekintetében pedig K. Lajost polgári perre utasította. Az utóbbi döntését azzal indokolta, hogy ezek az igények magánjogi természetűek, elbírálásukra tehát a rendes bírósághivatott. Mindkét fél fellebbezése folytán Tolna vármegye alispánja 1941. évi április hó 8. napján 6143/1941. szám alatt véghatározatot hozott. E szerint az elsőfokú véghatározat megsemmisítésével az ügyben hatáskörét nem állapította meg s a panaszost igényével polgári perútra utasította. Az alispán ezt a határozatát azzal okolta meg, hogy K. Lajosnak saját előadása szerint is szakvizsgája van, a szakvizsgázott gépész pedig 65.000/1911. F. M. számú rendelet értelmében nem gazdasági cseléd. Ezért a szolgálati viszonyból származó igényét a közigazgatási hatóság nem bírálhatja el. Ezután K. Lajos 1941. évi május hó 10. napján a dombóvári járás főszolgabírájához kérelmet terjesztett elő, melyben az iratoknak a Hatásköri Bírósághoz felterjesztését kérte. A közigazgatási hatóságok ezt a beadványt nyilván felülvizsgálati kérelemnek tekintvén, az iratokat a m. kir. földművelésügyi miniszterhez terjesztették fel. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 198.323/1941. IX. 1. szám alatt bizonyítást rendelt el arra nézve, hogy K. Lajos a gépkezelésen felül foglalkozot-e a gépek szétszedésével, összeszerelésével és megjavításával. Majd a lefolytatott bizonyítás után 288.259/Í941. IX. 1. szám alatt 1941. évi december hó 17. napján hozott határozatával az alispán véghatározatát helybenhagyta. A miniszter ezt a határozatát azzal indokolta, hogy K. Lajos mint szakvizsgázott gépész traktorosnak szegődött el V. Józsefhez s a póteljárás adatai alapján megállapítható, hogy a gépek kezelésén kívül azoknak a szétszedésével, Össze^ szerelésével és javításával is foglalkozott. Az olyan alkalmazott pedig, aki — tekintet nélkül arra, hogy megvolt-e a megfelelő képesítése vagy sem — minősítéshez kötött gépészi