Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVI. kötet 1941-1942 (Budapest, 1943)

56 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK — többek között — azt is előadta, hogy a lovak vasalását végezte, a cséplőgépet és gőzkazánt kezelte. A sz-i kir. törvényszék 1941. évi november hó 22. napján Pf. I. 4818/1941/24. szám alatt hozott ítéletével M. László pergátló kifogásának helyet adott és a kir. járásbíróság végítéletének hatályon kívül helyezésével a pert a Pp. 180. §. 1. pontjában meghatározott pergátló okból megszüntette. A kir. törvényszék eát az ítéletét azzal indokolta, hogy a peres felek egyező előadásából az állapítható meg, hogy Sz. Mátyásnak a 600 katasztrális hold mezőgazdasági ingatlanon a vetőgépeken és ekéken kívül egy szénnel és szalmával egyaránt fűthető, vontatható gőzkazánt és egy cséplőgépet kellett kezelni és karbantartani. Ezenkívül kötelessége volt a lovak vasalását és egyéb gazdasági kovács munkákat is végezni. Kölcsönkért kévekötőaratógéppel végezte az 1940. évi aratást is, de ezt — Sz. Mátyás állítása szerint — csak külön díjazás ellenében volt köteles teljesíteni. Sz. Mátyás 4 elemit végzett, 2 évig lakatosinas volt. Mint kovács-segéd szabadult fel s megszerezte a gépkezelők és kazánfűtő vizsgáló bizottsága előtt az egyszerű tolattyúslokomobil és gépkezelő képesítést. Mindezek alapján a kir. törvényszék arra a megállapításra jutott, hogy Sz. Mátyásnak sem elméleti, sem gyakorlati képesítése nem volt a magasabb elméleti és gyakorlati tudást feltételező gépészi munka végzéséhez, de a szerződésszerű munkaköre sem kívánt ilyen magasabb és gépészi minősítést kívánó előképzettséget. A gazdaságban szerződéssel meghatározott bér ellenében személyes és folytonos, egy hónapot meghaladó időre terjedő szolgálatra kötelezett, iparossegédi képesítéssel rendelkező munkavállaló pedig csak akkor tekinthető gépésznek (tehát gazdasági cselédnek nem tekinthető műszaki alkalmazottnak), ha az elvállalt munkakör betöltése nagyobbfokú és magasabb elméleti képzettséget vagy ezt pótló gyakorlati tudást tételez fel. Ellenkező esetben a gépész címmel rendelkező szegődményes iparost az 1907 : XLV. t.-c. 1. §-a alá eső gazdasági külső cselédnek kell tekinteni és jogviszonya elbírálásánál a most felhívott törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Mivel Sz. Mátyásnak nem volt meg a gépészi képesítés megállapításához szükséges gyakorlati vagy elméleti magasabb képesítése s ilyet a betöltött szerződésszerű munkaköre sem kívánt meg és minthogy a felek a munkavállalót a szerződés megkötése alkalmával is csak szegődményes iparosnak kívánták tekin-