Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVI. kötet 1941-1942 (Budapest, 1943)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 53 tani is tudják és tanulják. (1929. Hb. 52., 1932. Hb. 45., 1935. Hb. 20., 1937. Hb. 70., 1938. Hb. 71., 1940. Hb. 47. stb.) 11. B. I. A m-i járás főszolgabírája által 1940. évi szeptember hó 17. napján felvett jegyzőkönyvből kitűnőleg Sz. Mátyás n-i (most már k-i) lakos panaszt emelt M. László n-i lakos ellen azért, mert a megszolgált bérét nem a negyedévkor fizette ki, hanem később, amikor már a gabona ára kisebb volt. M. Lászlót a különbözet fizetésére kérte kötelezni. Az 1940. évi október hó 1. napján tartott tárgyaláson Sz. Mátyás — a felmondás jogtalanságát állítva — egész évi bérének megfizetésére is kérte kötelezni M. Lászlót. Előadta, hogy az évi bére 16 mm búza, 4 mm árpa, 40 kg szalonna, 40 kg só, 80 pengő készpénz, 2 hold kukoricatermés, tehéntartás, lakás, tüzelő és a cséplésnél még 2 mm búza volt. Sz. ^átyás a további tárgyalás során előadta, hogy — mivel M. Lászlónál gépész-kovács volt — ugyanebből az ügyből kifolyólag keresetet is adott be a b-i kir. járásbíróságnál. Ezért kérte, hogy a főszolgabíró az eljárást szüntesse meg. M. Lászlónak az volt az érdemi védekezése, hogy az azonnali hatályú felmondás jogszerű volt. A m-i járás főszolgabírája a megtartott tárgyalás után 1940. évi november hó 19. napján 5748/1940. kig. szám alatt hozott határozatával Sz. Mátyás panaszát elutasította. Ezt az érdemi döntését azzal indokolta, hogy a munkaadó Sz. Mátyásnak szándékosan sértő, durva magatartása miatt nevezettet jogosan bocsátotta el azonnali hatállyal. Az ügynek a kir. járásbírósághoz áttételét (helyesen: az eljárás megszüntetését) azért mellőzte, mert Sz. Mátyás gazdasági cselédnek volt tekintendő. Így az ügyben a közigazgatási hatóság hivatott eljárni. A m-i járás főszolgabírájának eme véghatározata ellen Sz. Mátyás fellebbezést adott be. Fellebbezésében az ügy érdemi részét nem is érintette, ellenben azt vitatta, hogy az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Csanád-Arad-Torontál k. e. e. vármegyék alispánja az 1941. évi február hó 20. napján hozott 23.166/1940. al. számú határozatával a fellebbezést elutasította és az elsőfokú véghatározatot helybenhagyta azzal az indokolással, hogy az egy évre alkalmazott gazdasági kovács, bognár, kerékgyártó sze-