Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVI. kötet 1941-1942 (Budapest, 1943)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK panaszát 8 nap alatt terjesztette volna elő. Minthogy ezt ném tette meg, igényéi már csak a rendes bíróság előtt érvé­nyesítheti. A közigazgatási hatóságnak ez a jogerős határozata mind a rendelkező részéből, mind pedig az indokolásából ki­tűnóleg nem az ügy érdemében, hanem a hatáskör kérdésé­ben hozott hatáskört megtagadó határozat. Éz a döntés ugyanis a panaszt mint elkésettet nem utasította el véglege­sen — noha a határidő alatt érvényesítendő igénynél az el­késettség megállapítása, mint a követelés érvényesítésének előkérdése tulajdonképen érdemi döntés —, hanem az elkéseti érvényesítés folytán csak hatáskörének hiányát állapította meg- és az ügyet a rendes bíróság hatásköréhe tartozónak nyilvánította. Erre való tekintettel ebben az ügyijén a kapuvári kir. járásbíróság mint rendes bíróság és a kapuvári járás főszolga­bírója mint közigazgatási hatóság között az 1907. éviLXL t.-c. 7. §-a első bekezdésének 1. pontja alá tartozó nemleges hatás­köri összeütközés esete merült fel. Ugyanis mind a rendes bíróság, mind pedig-a közigazgatási hatóság, melyek közül az egyiknek hatáskörélje tartozik az eljárás, ugyanarra az ügyre jogerősen kimondották, hogy az eljárás hatáskörükhöz nem tartozik. Ezt a nemleges hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíró­ság a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításává] szüntette meg a következő okokból. Az irányadó tényállás szerint D. Ferenc igényét gazda­sági cselédi minőségében a gazda részérő] jogosulatlanul tör­tént felmondásra alapította. A Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint a gaz­dasági cselédnek a cselédszerződés jogosulatlan felbontásából származó úgy a megszolgált, mint a meg nem szolgált időre érvényesített igénye az 1907. évi XLY. t.-c. 17. és 48. §-ainak egybevetett értelme alapján nem kártérítési, hanem a szol­gálati szerződés teljesítésére irányuló bérkövetelés. Az ilyen bérkövetelés elbírálása pedig az 1907. évi XLY. t.-c. 62. §-a értelmében a követelés összegére tekintet nélkül a közigazgatási hatóság kizárólagos hatásköréhe van utalva. Következőleg D. Ferenc igényének mint gazdasági cse­lédbérnek elbírálására a közigazgatási hatóság hivatott. Megjegyzi egyébként a Hatásköri Bíróság, hogy téves a közigazgatási hatóság határozatában kifejezésre jutó az a 4*

Next

/
Oldalképek
Tartalom