Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVI. kötet 1941-1942 (Budapest, 1943)

42 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK A szőlőkezelői (vincelléri) szolgálat jogi szempontból — nem tekintve a nagyobb terjedelmű szőlőgazdaság, vagy szőlőbirtok kezelésére alkalmazott gazdatiszteket — (1900 : XXVII. t.-c), illetőleg szőlőgazdasági gazdatiszteket (1929 : XVII. t.-c), — vagy az 1907 : XLV. t.-c.-kel szabályozott gazdasági, illetőleg külső cselédi, vagy az 1898:11. t.-c.-kel szabályozott mezőgazdasági munkási jogviszony keretébe tartozik. És ehhez képest mind anyagi jogi, mind hatásköri szempontból más-más elbírálás alá esik. Gazdasági cselédnek minősül a szőlőkezelő (vincellér) akkor, ha másnak szőlőgazdaságában a gazdatiszti végzettséggel felérő tudományos előkészültséget s általában magasabb műveltséget fel nem tételező — a gyakorlat által is elsajátítható — személyes és folytonos szolgálatok elvégzésére legalább is egy hónapi időtartamra bérért szerződik (1907 : XLV. t.-c. 1. §., 1876 : XIII. t.-c. 3. §.) Az a szőlőkezelő (vincellér) pedig, aki kert vagy szőlőbeli munkálatok elvégzésére naponkénti díjazás mellett bizonyos részért van kötelezve, hasonlóképen az, aki a vállalt munkát nem köteles személyesen végezni, hanem azt esetleg másokkal is végeztetheti, továbbá az, aki a kikötött bérért csak bizonyos szerződésileg megszabott munkát köteles végezni úgy, hogy e munkálatok elvégzésén túl a munkaidejével és munkaerejével szabadon rendelkezhetik s általában az, aki nem cselédi minőségben szőlőbeli munka teljesítésére vállalkozik, mezőgazdasági munkásnak, illetőleg napszámosnak minősül. (1898 : II. t.-c. 1. §., 1876 : XIII. t.-c. 3. §.) A jelen esetben a keresetlevélből, valamint a felek előadásából megállapítható tényállás szerint a munkavállaló a gazdához egy hónapot meghaladó időre annak szőlőgazdaságában felmerülő munkák elvégzésére, köztük a pince és a gyümölcsös kezelésére is, a kialkudott természetbeni járandóság és készpénz ellenében (amely bér a szokásos évi cselédbér mértékét aránylagosan megüti) szerződött olyképen, hogy a szőlőben volt köteles lakni és teljes munkaerejét a gazda részére tartozott felhasználni. K. Andrásnak az ezek szerint meghatározott munkája, mint szőlőkezelői szolgálat, a gazdasági cselédszolgálatnak az 1907 : XLV. t.-c. 1. §-ában megjelölt alkotóelemeit foglalja magában. K. András ugyanis a fenti tényállásból kitűnő szerződés helyes értelmezése szerint D. Pál szőlőgazdaságában személyes és folytonos szolgálat teljesítésére kötelezte