Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVI. kötet 1941-1942 (Budapest, 1943)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 3 I T. János fellebbezése folytán a budapesti kir. törvényszék az 1941. évi november hó 15. napján hozott 15. PL 7072/1941/8. számú ítéletével a kir. járásbíróság ítéletét megváltoztatta, a pergátló kifogásokat elutasította, s a járásbíróságot az ügy érdemi tárgyalására utasította. A kir. törvényszék eme döntésének az volt az indokolása, hogy T. János a szolgálati viszonyából származó és 100 pengőt meghaladó kártérítési követelést érvényesített, ennek elbírálása pedig az 1907 : XLV. t.-c. 63. §-a értelmében a rendes bíróság hatáskörébe és pedig a Pp. 1. §-a alapján értékre tekintet nélkül járásbírósági hatáskörbe tartozik. Ezért nem forognak fenn a Pp. 180. §-ának 1. és 3. pontjaiban megjelölt pergátló okok. A Pp. 180. §. 4. pontjában meghatározott pergátló körülmény pedig azért nem észlelhető, mert a szerződésben kikötött választott bírósági eljárás a vonatkozó kérelemnek az illetékes hatóság által történt elutasítása folytán meghiúsultnak tekintendő. A kir. törvényszék további álláspontja szerint „a felek között fennálló azon vitás kérdés eldöntése, hogy felperes gazdatisztnek, vagy gazdasági cselédnek minősítendő, a per érdemére tartozik". A kir. törvényszéknek ezt az ítéletét R. Sándorné felülvizsgálati kérelemmel támadta meg, a budapesti kir. ítélőtábla pedig a felülvizsgálati kérelmet az 1942. évi április hó 15. napján P. XIII. 10.872/1941/12. szám alatt kelt ítéletével elutasította. A kir. ítélőtábla ítéletét azzal indokolta, hogy arra tekintettel, hogy T. János a szolgálati szerződésből kitűnőleg nem fizikai munka végzésére, hanem R. Sándorné gazdaságában szükséges munkálatok irányítására és megfelelő munkaerőnek nevezett költségén való alkalmazására vállalt kötelezettséget, továbbá mert szolgálati illetménye a gazdasági cseléd köztudomás szerinti járandóságait lényegesen meghaladta,, nem az 1907 : XLV. t.-c. 1. §-ában megjelölt gazdasági cselédnek, hanem az 1900 : XXVII. t.-c. 1. §-a alá tartozó — nem okleveles — gazdatisztnek minősül. Az ebből a jogviszonyból eredő követelésének az elbírálására pedig a rendes bíróságnak van hatásköre. Tehát a Pp. 180. §. 1. pontjában megjelölt pergátló körülmény nem forog fenn. A Pp. 180. §-ának 4. pontjára alapított pergátló kifogás pedig azért alaptalan,, mert az illetékes hatóságnak a választott bíróság delegálása iránt előterjesztett kérelem elutasítása tekintetében hozott döntése folytán a választott bírósági szerződés (a szerződés