Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVI. kötet 1941-1942 (Budapest, 1943)

212 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK á súlyosabb rendelkezés alá eső vétségnek, illetőleg bűntettnek minősülnek. Az idézett t.-c. 281. §-a értelmében pedig csak az erdei kihágás elbírálása tartozik a közigazgatási hatóság hatáskörébe. A törvény 262. §-a azt írja elo, hogy a 258. §-ban meghatározott cselekmények esetében milyen irányelvek alapján állapítandó meg a lopott dolog értéke, illetőleg az okozott kár összege. Az utóbbi — a 262. §-ban foglaltak szerint — azonos a 273. és 274., illetőleg a 265. §. értelmében a sértett részére megállapítandó kártérítéssel. A 275. §. pedig a jogtalan legeltetéssel elkövetett büntetendő cselekmény fennforgása esetében a sértettet megillető kártérítés összegének (a valóságos kárösszegnek, vagyis a közvetlen és közvetett kár együttes összegének) megállapítása tekintetében tartalmaz rendelkezéseket. Az erdőfelügyelőségi kirendeltség ebben az utóbb megjelölt §-ban foglalt rendelkezéseknek alapulvételével jelölte meg az adott esetben, hogy a sértettet megillető kártérítés, tehát — az előbbiek szerint — a hatáskör kérdésében döntő „okozott kár összege": 268 pengő 80 fillér. Minthogy pedig ez az összeg a 100 pengős értékhatárt meghaladja, a terheltek által elkövetett cselekmény — a fentebb kifejtettek értelmében — nem az 1935 : IV. t.-c. rendelkezései alá (tehát a közigazgatási hatóság elé) tartozó erdei kihágás, hanem az 1878 : V. t.-c. 421. §-a alapján elbírálandó bűncselekmény, amely bűncselekmény tekintetéiben az eljárás az 1897 : XXXIV. t.-c. 17. §-a, valamint a 18. §. I. L pontja értelmében a rendes bíróság elé tartozik. A B. H. T. 512. száma alatt felvett elvi jelentőségű határozat, amelyre a szászrégeni kir. járásbíróság a Í3. 5055/1942/3. számú végzésébn hivatkozik, a hatáskör kérdésében való állásfoglalás szempontjából irányadóul nem szolgálhat, mert megfelelő adatok hiányában éppen a kir. járásbíróság előtt megindítandó bűnvádi eljárás feladata lesz annak tisztázása, vájjon a terhelt cselekménye szándékos vagy gondatlan volt-e, és ehhez képest a Btk. 421. §-ába ütköző vétség, avagy az 1935 : IV. t.-c. 258. §-ának 10. pontja alá eső kihágás tényálladékát meríti-e ki, amely utóbbi esetben a kir. járásbíróság a Bp. 22. §-a alapján köteles eljárni és határozni.