Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVI. kötet 1941-1942 (Budapest, 1943)

192 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK folyamatba azzal a kereseti kérelemmel, hogy a juttatott köteles legyen tűrni azt, hogy a megváltást szenvedő jogutóda magát a megváltási árhátralék tőke és járulékai erejéig a juttatott ingatlanból a már bekebelezett jelzálogjog rangsorában kielégíthesse. így tehát — tekintettel arra, hogy az OFB utóbb említett határozata nemcsak megállapítást, hanem a teljesítési határidő megjelölése folytán fizetésre kötelezést is tartalmaz, de teljesítési határidőt jelöl ki a 2000/1937. M. E. számú rendelet 11. §-a is, viszont a rendes bíróság marasztaló ítélete a kötelezettség és összegszerűség megállapítását is magában foglalja — mind a rendes bíróság, mind az OFB (az utóbbi mint az 1928 : XLI1I. t.-c. 2. §-ának második bekezdése alá eső külön bíróság) ugyanannak az ügynek az érdemében határozott. Ennek a hatásköri összeütközésnek a megszüntetésére az 1928 : XLI1I. t.-c. 1., 2. és 5. §-ai értelmében — az 1941 : XVIII. t.-c.-ben foglalt rendelkezéseket is figyelembe véve — a Hatásköri Bíróság hivatott. A felmerült hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság annak megállapításával szüntette meg, hogy az ügyben az eljárás az OFB hatáskörébe tartozott. Ingatlannak közérdekű földbirtokpolitikai célból megváltása, amely elbírálás alá esik kétségkívül a szóbanforgó megváltási ügy is, az állam mint impérium jogán fellépő közjogi alany és a megváltást szenvedő mint alattvaló között, továbbá az állam és a földhöz juttatott között közjogi, közer lebbről, közigazgatási jogi jogviszonyt hoz létre. A megváltást szenvedő és a földhöz juttatott között ú. n. másodlagos közigazgatási jogi jogviszony keletkezik. E jogviszony keretébe tartozik minden a megváltásra, vagy a megváltás végrehajtására vonatkozó vitás kérdés. A Hatásköri Bíróság gyakorlatában állandóan érvényesülő szabály, hogy közjogi jogviszonyból származó ügyek csak abban az esetben tartoznak rendes bírói útra, ha van olyan törvényes jogszabály, amely az ilyen természetű ügyeket kifejezetten polgári peres vagy perenkívüli útra utalja. Ilyen értelemben intézkedő törvényes jogszabály azonban megváltási ügyekben egyáltalán nem volt, mert még az 1920 : XXXVI. t.-c. 43. §-ának első bekezdését is, amely a megváltási ár megállapítását a rendes bíróságok mellett alakított ú. n. vegyes bíróságok, végső fokon a m. kir. Kúria